Rendszeres őslénytan

Célunk nem az volt, hogy az elmúlt húsz év fejlődését figyelembe véve, a legfrissebb adatok alapján "újraírjuk" az őslénytani tankönyveket. Jelen könyv - mint azt az Előszóban kifejtettük - az egyetemi BSc szintű oktatás igényeit szolgáló, de általános célú tankönyv és ismeretterjesztő könyv egyben. Törekedtünk a teljességre, s bár a címe alapján alapvetően rendszertani, azaz a kihalt élő szervezeteket korszerű rendszertan szerint bemutató mű, a háttérként szolgáló ismeretek rövid, utalásszerű bemutatására is kitérünk. Tettük ezt annak érdekében, hogy az olvasónak a szükséges háttérismeretek megszerzéséhez ne kelljen másik könyvet keresnie. A könyv felépítése az őslénytan történetének bemutatásával, majd a legszükségesebb általános őslénytani ismeret átadásával kezdődik. Ezután következik a rendszeres rész. A rendszertan ismertetését azonban megelőzi az osztályozás, a nevezéktan és rendszerezés fogalmainak körüljárása. Külön kitérünk a természetes és a mesterséges rendszer definiálására, majd az egyes állat- és növénytörzsek kerülnek sorra. Itt azonban kényszerű kompromisszumokat kötöttünk, amennyiben a rendszertani részben a vizsgálat módja szerint mesterségesen fogtunk össze olyan állat- és növénytörzseket, amelyeket a természetes rendszertan szerint nem sorolnánk együvé. Ennek oka az a gyakorlati igény volt, mely ezen a szinten felülírta a rendszertan követelményét és az oktatásnak megfelelő módon, tehát a mikroszkóppal vizsgálható taxonokat egy mesterséges tárgy, a mikropaleontológia fejezetbe gyűjtötte össze. S mivel elsősorban gyakorlati igényeket elégít ki a könyv, ezért azon ősmaradvány-csoportokat állítottuk a kötetbe, amelyek hazánkban is előfordulnak, és jelentősek. S bár nehezen álltuk meg, ám azokat az egzotikus, kihalt és vitatott rendszertani helyzetű csoportokat, amelyek kutatása ma az őslénytani kutatás élvonalába tartozik, sajnos mellőznünk kellett. A rendszertani részt rövid evolúciós fejezet követi, melyben a kihalásokról is említés következik. Ezek, a rendszeres őslénytant keretbe foglaló fejezetek tehát egységes egészt kínálnak az egyetemi általános alapképzésben résztvevők és a téma iránt érdeklődő művelt és műkedvelő közönségnek egyaránt.