Mesterségem a halál

Robert Merle első regénye, a Goncourt-díjas Két nap az élet a francia összeomlás egyik legmegrázóbb dokumentuma, vádirat a háború iszonyata ellen, segélykiáltás és fohász az emberért. A második, a Mesterségem a halál, még megrendítőbb figyelmeztetés: lelkiismeret-ébresztő kiáltvány a jó szándékú emberiséghez. De nemcsak ennyi, hanem csupa kérdés, döbbent rácsodálkozás a kor ijesztő képtelenségeire. Hogyan válhatott egy ember a nácizmus pokoli gépezetének érzéketlen alkatrészévé? Hogyan gyakorolhatta Rudolf Lang ugyanolyan lelkiismeretesen, pontosan és szenvtelenül a halál "mesterségét", mint ahogy egy pedáns adótisztviselő az adótartozásokat könyveli a "tartozik-követel" rovatokban? Mi történt ezzel az emberrel? Tébolyodott-e vagy épelméjű? Hiszen bizonyára Rudolf Lang is normális csecsemőként született. mi okozta hát jellemének iszonyú kórosodását? Ki a bűnös? Hol végződik környezetének felelőssége, és hol kezdődik az övé? És Robert Merle válaszol: sallangtalan, drámai erejű írói eszközökkel tárja fel a Vilmos császári, a prefasiszta és a fasiszta kort, és jellegzetes alakjainak kórképét.