A trianoni békeszerződés

Az I. világháborút lezáró 1920-as trianoni békeszerződés értelmében Magyarország elveszítette területének 67 és lakosságának 58 százalékát. Ha a Magyar Királyságon belül területi és politikai autonómiát élvező Horvátországot is beszámítjuk, akkor a területi veszteség 71 százalékra szökik, a népességé pedig 63 százalékra. Az elcsatolt területeken élő több mint 10 millió ember közül 3,2 millió volt magyar. Ezek mintegy fele közvetlenül az új határok túloldalán élt. A hatalmas veszteségek, a nemzetiségi elv tökéletlen alkalmazása és a kisebbségi sorba került magyarság helyzete miatt a trianoni békeszerződés a magyar történelmi tudat egyik legneuralgikusabb pontjává vált. A napjainkban is tapasztalható érzékenységek mellett erre utalnak a döntés okaival és körülményeivel foglalkozó, nagyszámban burjánzó tévhitek és legendák is. Az először 2001-ben megjelent kis könyvecske mostanáig két kiadást ért meg. A mostani, harmadik magyar kiadás tartalmilag annyiban különbözik a korábbiaktól, hogy egy dokumentumokat tartalmazó Függelékkel egészült ki.