A megtérés

Hódolat, tartozás- és küldetéstudat, vágyakozás (Isten országának terjedésére), hit Isten mindenható és irgalmas voltában: íme néhány kulcsszó ahhoz, hogy megértsük, milyen indulat fűtötte e kötet három íróját. Ide kívánkozik még az időhöz való viszonyulásuk is. Egyfelől ráérősek: prédikációikban hallgatóságukat aprólékos érveléssel és kérleléssel vezetik Isten kegyelmének megragadására. Másfelől sürgetnek, hiszen tudják, hogy nemcsak az üdvösség a tét, hanem az Isten dicsőségére megélt földi lét is. (Adorján Kálmán) Samuel Bolton (1606-1654) három londoni gyülekezetnek volt a lelkésze, később rektorhelyettese lett a cambridge-i egyetemnek. Képviselője volt az angol parlament által összehívott westminsteri zsinatnak. Nathaniel Vincent (1639-1697) az oxfordi Krisztus Egyháza kollégiumban tanult. Prédikátori tevékenységét Londonban végezte, ahol folyamatos üldöztetésben volt része, több hónapra börtönbe is vetették. Legfontosabb teológiai műveit a börtönben írta. Thomas Watson (1620-1686) a cambridge-i Emmanuel kollégiumban tanult. A walbrook-i St. Stephen gyülekezetben szolgált, nagy hírnévre tett szert, az angol kormány azonban őt is üldözte. Ennek ellenére Watson haláláig folytatta prédikátori és írói tevékenységét.