Hogyan működik az elme

Egy könyv, aminek címe az, hogy Hogyan működik az elme, jobban teszi, ha egy alázatot tükröző megjegyzéssel kezdi. Én kettővel indítok. Az első: nem értjük, hogy hogyan működik az elme - legalábbis messze nem olyan jól értjük, ahogy a test működését, és bizonyosan nem eléggé ahhoz, hogy azt utópiák tervezésében vagy a boldogtalanság gyógyításához használhatnánk. Miért akkor az arcátlan cím? Noam Chomsky nyelvész egyszer azt ajánlotta, hogy tudatlanságainkat osszuk problémákra és rejélyekre. Amikor egy problémával nézünk szembe, esetleg nem ismerjük a megoldását, de vannak ötleteink, gyarapodó ismereteink és sejtelmeink arról, mit keresünk. Amikor azonban egy rejtéllyel állunk szemben, csak ámulva és zavarodottan bámulunk, azt se tudván, hogyan nézhetne ki a magyarázat. Ezt a könyvel azért írtam, mert az utóbbi időben az elme rejtélyeinek tucatjai, a képzelettől a szerelemig, problémává léptek elő (noha még mindig vannak rejtélyek is!). A könyvnek minden egyes gondolatáról kiderülhet, hogy téves, de az is előrelépés volna, mert régebbi elképzeléseink túl szellemtelenek voltak ahhoz is, hogy tévesek legyenek. A második megjegyzés: nem én fedeztem fel azt, amit arról ludunk, hogy hogyan működik az elme. A következő oldalakon található gondolatok közül csak néhány az enyém. Olyan elméleteket válogattam össze sok tudományterületről, amelyekről úgy látom, hogy sajátos bepillantást engednek gondolatainkba és érzéseinkbe, amelyek megfelelnek a tényeknek, és újakat is előre jeleznek, és amelyek tartalmuk és magyarázati stílusuk szerint egymással összhangban vannak. Célom az volt, hogy ezeket az elképzeléseket két, ugyancsak nem tőlem származó, de még nagyobb gondolat alkalmazásával fűzzem össze egyetlen képpé: az elme komputációs elmélete és a replikátorok természetes kiválasztódásának elmélete segítségével. Ez a könyv mindenkinek szól, akit érdekel, hogyan működik az elme. Nemcsak egyetemi tanároknak és hallgatóiknak írtam, de nem is csak azért, hogy "népszerűsítsem a tudományt". Remélem, hogy a tudósoknak és a széles olvasóközönségnek egyaránt hasznos lesz az elme madártávlatú megközelítése és annak bemutatása, hogy hogyan illeszkedik mindez az emberi élet mindennapjaihoz. Amikor ilyen magasról nézünk le, nincs sok különbség a szakember és a figyelmes laikus között, minthogy manapság mi, szakemberek is csak laikusok lehetünk saját tudományunk nagyobb részében, nem is beszélve a szomszédos tudományterületekről. Nem nyújtok teljes körű irodalmi áttekintést, és az összes vita minden oldalának ismertetésétől is tartózkodom, mert az a könyvet olvashatatlanná, sőt megemelhetetlenné tenné. következtetéseim a különböző területekről és különböző módszerekkel nyert adatok azonos irányba mutatásának értékelésén alapszanak, és részletes hivatkozásokkal szolgálok, hogy az olvasó ezeknek utánanézhessen.