Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten

A régi útleírások elsőrangú föld- és néprajzi kútforrások, de nem csekélyebb fontossággal bírnak művelődéstörténeti szempontból is. A családi-, egyházi- és közéletre vonatkozólag számos oly adatot találhatunk bennök, melyek semmiféle krónikában vagy más ehhez hasonló művekben föl nem lelhetők. A különféle népviseletekre, lakodalmi és temetkezési szokásokra, iparra, kereskedelemre, bányászatra, mezőgazdaságra, stb.-re nézve pedig valóban kiapadhatatlan kincsesbányáknak nevezhetők. A történelmi és politikai vonatkozású részleteket mindenütt lehetőleg elmellőztem, mivel ezekre nézve számtalan munka forog közkézen, de a magyarországi régi útazásokkal a magyar földrajzi és történelmi irodalom eddigelé még egyáltalában nem foglalkozott.
Az útleírások temérdek számából minden korszakra, sőt csaknem minden századra nézve válogattam ki néhányat, még pedig azokat, melyek nem csak felületesen emlékeznek meg az akkori műveltségi állapotokról, hanem behatóbb és tüzetesebb megfigyelés alá veszik azokat...