Értékpapírjog

ELŐSZÓ Az értékpapírok magánjogának magas szintű tudományos vizsgálata hosszú időn át fontos részét képezte a magyar jogtudománynak. Jogtörténetünk 1948-tól 1990-ig tartó „szocialista" időszakában a piacgazdaság alapintézményeinek tudományos vizsgálata jelentősen háttérbe szorult. A rendszerváltást követően kialakult új gazdasági és jogi igények között már nem szabadott tovább halogatni az értékpapírok magánjogának tudományos igényű feldolgozását. A piacgazdaságra áttérés értelemszerűen felelevenítette azokat a jogintézményeket, melyek ismerete egykor a polgári Magyarország idején a jogászképzés természetes részét képezte. Amíg azonban az elmúlt 50 év során a nyugati országok jogtudománya továbbfejlesztette az értékpapírok jogát, addig nálunk ezen a téren határozott stagnálás, sőt visszaesés következett be. Ezt a hiányt kell bepótolniuk a jelen és jövő joghallgatóinak. A könyv megírása során elsősorban a magyar értékpapírjogi irodalomra támaszkodtam, melyből kiemelkedik Keresztes Gyula „Magyar értékpapír jog" c. kézikönyve. Ez az egyébként méltatlanul elfeledett monográfia elsősorban sajátos - általam is alkalmazott - rendszere miatt érdemel figyelmet. A magyar jogirodalomnak az értékpapírokkal szemben a szocialista időszakban tanúsított csekély érdeklődésének következményeit a külföldi irodalom figyelembevételével kellett pótolni. A meglévő hagyományokra tekintettel főként a német, az osztrák és a rendkívül fejlett svájci értékpapírjog eredményeire támaszkodtam. Előre kell bocsátanom, hogy a könyv az értékpapír magánjogi szabályainak (az értékpapírba foglalt jog keletkezésének, módosulásának, átruházásának, érvényesítésének és megszűnésének kérdései) foglalata és magyarázata. A szükséges érintkezési pontokon kívül nem foglalkozom a tőkepiac jogával, azaz az értékpapírokra vonatkozó pénzügyi jogi szabályozással (nyilvános forgalombahozatal, értékpapírfelügyelet, tőzsde). Módszertani szempontból lényegesnek tartottam, hogy az elméleti fejtegetéseket apró esetekkel illusztráljam, és figyelembe vegyem felsőbíróságaink eseti döntéseit is. Remélem, hogy az egyetemi hallgatóságon kívül gyakorlati szakemberek, de akár a jogkereső nagyközönség is választ kap kérdéseire. Ajánlom a könyvet legvégül szüleimnek szeretettel, akik megszületéséért a legtöbbet tették. Budapest, 2001. ősze A Szerző