Ahogy rendeltetett

Valami fontosat akartam mondani életről, szerelemről, országról, de most, mikor átadom az Olvasónak e könyvet, érzem: mániákusan csak azt a pillanatot kerestem, mikor omlik össze minden. A XX. század hetvenes éveiben járunk, ahová még elért a tatáőrokkal viaskodó magyarok vére, s ahol a központi elvtársak vezetésével épült a szocializmus. Hencegőn egyszerűnek tűnt a jövő, s mégis összeomlott minden: élet, rendszer, szerelem, de megmaradt az ország, s az ember is, hogy tökéletesedjen és szabadabb legyen: ahogy rendeltetett. Így lesz minden Halál után: sok szomorúság és sok öröm, új Élet, mely adatott az új embereknek. S már nem is fontos éltem-e én?