Forradalom

A budapesti Táncsics Mihály Gimnázium névadója halálának százéves és az iskola fennállásának negyedszázados évfordulójára emlékezve részleteket ad közre Táncsics Mihály Forradalom című röpiratából.
Az életpályámban Táncsics szűkszavúan ír róla: "Ujságot nem adhatván ki, Forradalom cím alatt egyes ívenként közlött lap útján mondottam el meggyőződésemet, mely munkámnak csak két íve jelenhetett meg Debrecenben, mert viszonyaink fordultával Budapestre készültünk vissza. "Később megemlíti, hogy a Forradalomból a kilencedik és tizedik ív is sajtó alatt volt, de az orosz beavatkozás hírére "a nyomdász személyzet rémülten szétfutott, s munkám ez utóbbi ívei a nyomdában elvesztek."
A Táncsics-irodalom mostohán bánt a Forradalommal. Többnyire csak a második ívben szereplő imát idézték belőle, Táncsics különös fohászát Istenhez, aki "csak embert teremtett, nem pedig királyokat is", meg a békés restauráció terveit szövögetőkre mondott biblikus-népmesei átkát: "Változtasd azon hazánkfiát, ki tán tanácsolni fogná, hogy a Habsburgok még egyszer Magyarország fejedelmei legyenek, változtasd őt, kérünk, olyanféle barommá, mely ökröt és szamarat együtt ábrázoljon; szarvai és füle közt homlokán legyenek e szavak: ez az, ki a Habsburgokat fejedelméül óhajtotta..."
Hangvételének "szélsőségeit", az indulatosságot és a maró gúnyt a műfaj is megköveteli: a "röpívek" agitatív célzatúak, az "alsóbb néprétegek" tájékoztatására és meggyőzésére hivatottak. Táncsics ezúttal is a "kevéssé tanult sokaságnak" magyarázza s fejtegeti azt, "amire múlhatatlanul szüksége van és lesz."