Tanulmányok Pécs történetéből 9.

A Tanulmányok Pécs történetéből 9. kötete a ,,Pécs szerepe a Mohács előtti Magyarországon" címmel a milleniumi rendezvények sorozatában megrendezett konferencián elhangzott válogatott előadásait tartalmazza. A tanulmányok a városiasodás, a városi polgárság valamint az egyháztörténet témakörét érintik, s a korszakból fontos alapkutatási eredményeket mutatnak fel. Pécs történetének egyik legizgalmasabb időszaka az ,,átmenet" kérdése, azaz hogy vajon folytonosnak tekinthető-e a település (és lakossága) a római provinciaközpont, Sopianae és a középkori püspöki székhely, Quinqueeclesiae. A korábbi vélekedésekkel ellentétben Tóth Endre ,,nem"-mel válaszol a kérdésre településtörténeti, diplomatikai és topográfiai elemzések alapján. A város történetének későközépkori szakaszát mutatja be Kubinyi András, aki a magyarországi városiasodás vizsgálatára kidolgozott módszerét alkalmazva azt állapítja meg, hogy Pécs a középkorvégi Magyarország legfontosabb városai közé tartozott. A korszak egyháztörténeti tanulmányai külön tömböt alkotnak a tanulmányok sorában. A középkori Magyarországon Pécs, mint püspöki székhely ,,éled újjá" és válik az egyik leggazdagabb egyházi központtá. Ennek kezdeteit, a pécsi püspökség megszervezésének körülményeit, a püspök területi illetékességének határait vizsgálja és mutatja be Kiss Gergely az alapítólevél alapos diplomatikai elemzésére építve. Timár György viszont magára a városra koncentrál: a templomok patrociniumainak vizsgálatával a helyi szenttiszteletet térképezi fel. A 13. században induló hiteleshelyi tevékenység 1354-1437 közötti időszakát elemzi Fedeles Tamás, akinek munkája Koszta László módszerei és korábbi kutatásai (ld. Koszta L.: A pécsi székeskáptalan hiteleshelyi tevékenysége (1214-1353), Pécs Története Alapítvány, 1998) örvendetes folytatását jelenti. A pécsváradi konvent hiteleshelyi tevékenységének pécsi vonatkozásait emelte ki Kőfalvi Tamás. A középkori Pécs polgárairól megismerhető késő középkori adatok Kubinyi András tanulmányában összegződnek. Korábbi évszázadok polgárairól, a városba települő hospesekről, a város polgári működéséről szól Petrovics István tanulmánya. A városi élet helyszíneit, utcáit tereit, ahol a mindennapi élet folyt, G. Sándor Mária munkája reprezentálja.A kötetet indító tanulmányában Font Márta szélesebb kitekintéssel, a korszak környező országainak első ezredforduló körüli miliőjét mutatja be a világi igazgatásra koncentrálva.