Ásványok - Búvár zsebkönyvek

A Föld külső, több kilométer vastag szilárd kérgét kőzetek alkotják. Ezek a kőzetek ásványokból állnak. Az ásvány a földkéregnek egynemű, állandó vegyi összetételű természetes anyaga. Az ásványokról szól ez a könyv: ércekről és drágakövekről, kristályokról vagy egyszerű, vaskos ásványhalmazokról. Nemesfémekről, például aranyról, ezüstről, amelyek termésállapotban előforduló elemi fémek. Látunk majd igen bonyolult vegyi összetételű ásványokat is, amelyek az emberi kultúra és civilizáció legfontosabb természetadta anyagai közé tartoznak. Szól ez a könyv szép színű nemes kövekről, amelyeket a legkülönbözőbb népek fiai ékítőkőnek kerestek hegyek szikláiban, folyók hordalékában, távoli tengerek hullámverésben összegörgetett kavicstorlataiban, sivatagok homokjában vagy tűzhányóhegyek üregeiben. Igazi ásványgyűjtemény elképzelhetetlen a lelőhely feltüntetése nélkül! Erre figyelmeztetünk könyvecskénkben azzal is, hogy zárójelben közöljük a lerajzolt példány lelőhelyét.
Az ásványfajok neve jelölheti kémiai összetételüket, valamilyen tulajdonságukat (például színüket) görög vagy latin szóval, de idézheti egy-egy nagy tudós emlékét vagy az ásvány eredeti lelőhelyét is. Amikor nekifogunk az ásványok meghatározásának, ismerni kell a kristályok szerkezetét is. A kristálynak mindig szabályos belső szerkezete van, és ha a keletkezésekor elegendő hely áll rendelkezésre, e belső szerkezet kívülről is megmutatkozik. Ilyenkor síklapok határolják, amelyek elrendeződése mindig bizonyos szimmetria szerint történik. Ezt példázza, hogy sok kristályt a középpontján áthaladó síkkal két olyan félre oszthatunk, amelyek egymás tükörképei, vagyis szimmetrikusak egymáshoz. A kristályokat szimmetriájuk alapján 7 kristályrendszerbe és ezeken belül 32 kristályosztályba soroljuk,