Természettudományi kislexikon I-II.

A Természettudományi Kislexikon a matematika, a csillagászat, a fizika, a kémia, a biológia és a geológia legfontosabb tudnivalóinak korszerű és tömör összefoglalása. Stílusa világos és közérthető, bárki könnyen használhatja, aki a nyolc osztályú általános iskolát elvégezte, avagy rendszeres nézője a Delta magazinnak - az új borító is erre emlékeztet. Bátran ajánlható tehát mindenkinek, akit érdekelnek a természettudományok, és aki megértette, hogy napjainkban a tudomány - és elsősorban a természettudomány - anyagi erővé vált, és birtokba vétele egyre inkább meghatározza a társadalom előrehaladását.
A Természettudományi Kislexikon kiegészítő része mintegy 1000 címszóval bővíti az alapkötetet. Az eredeti kiadás óta elért tudományos eredményekből a közérdeklődésre számottartókat tárgyalja.
A matematikában a tudomány alkalmazásával kapcsolatos fejezetek szorultak kiegészítésre, így az információelmélet, a számítógépekkel kapcsolatos kérdések (automaták elmélete, robot, mesterséges intelligencia), az operációkutatás és a rendszerelmélet. A fizikában kidolgozták az elektromágneses- és gyenge kölcsönhatás közös elméletét. Jelentős haladást értek el az "elemi" részecskék szerkezetének feltárásában és az atommagok megismerésében. A szilárdtestfizika korábbi eredményeit sikerült átültetni a gyakorlatba (fémüvegek, új félvezető anyagok, új típusú lézerek).
A radio-, infravörös-, ultraibolya-, röntgen- és gamma-csillagászat a Föld körül keringő mesterséges holdakról való vizsgálatok alapján más-más oldaláról mutatja be a Világegyetemet. Az űrszondák megdöbbentően érdekes eredményekkel gazdagították a Naprendszer égitestjeire vonatkozó ismereteinket.
A földtudományok kiugró eseménye a lemeztektorika elméletének kidolgozása: ennek alapján pontosabbá váltak ismereteink a Föld szerkezetéről, a hegységképződések lefolyásáról, a földrengések okairól és a vulkáni folyamatokról.
A kémia egyre újabb módszereket szolgáltat az anyagkutatásban, továbbá az analitika finomodásához, a mérések automatizálásához. Új ismeretek születtek az élő anyag szerkezetének vizsgálata során. A biológiában a genetika, a biotechnológia, etológia és az ökológia friss felfedezései a gyakorlatban is hasznosíthatók.