Nemzetközi emberi jogok

Thomas Buergenthal könyve, a Nemzetközi emberi jogok - az emberi jogok védelmének világméretű rendszerét mutatja be. Teljességre törekvése azért számít újdonságnak, mert az emberi jogi művek ritkán mernek területi, földrajzi korlátozástól mentesen az egész leírására és kritikai elemzésére vállalkozni. Bármennyire üdvözlendő, hogy az emberi jogok védelmének európai helyzetével, a rájuk vonatkozó szabályrendszerrel, gyakorlattal kapcsolatban nagyszámú kitűnő monográfia jelent már meg magyar nyelven is, az emberi jogok globális állapotáról szóló munkák hiánycikknek számítanak. Még az a néhány szerző is, aki vállalkozott erre, inkább a szűkebb szakmának szóló „profi" munkákat publikált, nem olyanokat, melyek a világ dolgaiban eligazodni kívánó művelt átlag olvasó kíváncsiságát is kielégítik. Ámbár a matéria terjedelme és összetettsége folytán mellőzhetetlenek a többkötetes, sok száz oldalas művek is, ezek alig vagy egyáltalán nem engedik magukhoz közel azokat, akiknek az emberi jogok mibenléte iránti érdeklődését nem az elmélyült tudományos kutatás szándéka motiválja, hanem „csak" az, hogy hasznos fogódzókat kapjanak a ma történéseinek megítéléséhez. Például, hogy miért és milyen alapon léptek fel fegyveresen is nemzetközi szervezetek és államok az utóbbi időben számos ország első látásra belső ügyének látszó konfliktusában, legutóbb például Jugoszláviában, és milyen alapon állomásoztatnak ott rendfenntartó alakulatokat? Mi a magyarázata és a jogalapja annak, hogy nemzetközi büntetőbíróság előtt kell felelniük szuverén országok vezető politikusainak vagy katonáinak belső konfliktusaik egyes történéseiért? Miért tartják egyre több országban elfogadhatatlannak a halálbüntetést? Milyen alapon bírálják felül nemzetközi bírói szervek egyes államok bíróságainak határozatait vagy törvényeik rendelkezéseit? Megannyi zavarba ejtő kérdés, melyekre a választ a nemzetközi emberi jogok rövid fejlődéstörténetének, illetőleg a nemzetközi emberi jogi normáknak az ismerete nélkül legfeljebb csak töredékesen lehet megérteni. Azt hihettük volna, hogy a nemzetközi emberi jogok tárgyköre csak bonyolultan magyarázható el olyanok számára, akik nem folytattak korábban elmélyült történettudományi, általános jogi, illetőleg nemzetközi jogi előtanulmányokat. Ha így gondoltuk, tévedtünk. Remélem, az olvasó meg fogyja erősíteni azt a véleményemet, hogy Buergenthalnak, az Egyesült Államokban tevékenykedő nagynevű nemzetközi jogi professzornak, aki tavaly óta az ENSZ Nemzetközi Bíróságának bírája, sikerült számunkra röviden, érthető és élvezetes formában hozzáférhetővé tenni a nemzetközi emberi jogok mibenlétét. Bár ez a kis könyv jelentős mértékben ismeretterjesztő jellegű, számot tarthat a szakma érdeklődésére is, hiszen bemutatja a Magyarországon még a jogászi szakmához tartozók esetében is fehér foltot képező amerikai (észak- és dél-amerikai), valamint az afrikai kontinens nemzetközi emberi jogvédelmi mechanizmusait is, és a nemzetközi emberi jog részeként tárgyalja a nemzetközi humanitárius jogot - a magyarországi sortűzperekben oly sokszor idézett genfi egyezményeket - s a Vöröskereszt szerepét a humanitárius nemzetközi jog érvényre juttatásában. Bár a tárgykör univerzális jellegétől való eltérésnek tűnhet, sokak érdeklődésére tarthat számot az Egyesült Államok nemzeti, tehát az országon belül érvényesülő emberi jogvédelmi rendszeréről szóló fejezet is. E fejezetben a szerző a hangsúlyt annak vizsgálatára helyezi, mennyiben fedezhető fel az Egyesült Államok emberi jogi törvényhozásában, valamint a bíróságok emberi jogokkal összefüggő ügyekben folytatott ítélkezési gyakorlatában a nemzetközi emberi jogok alakulásának hatása. Külön fejezet szól a nem kormányzati emberi jogi szervezetek - más szóval a civil társadalom szerveződéseinek - szerepéről az emberi jogok nemzetközi védelmében. Utoljára, de nem utolsósorban említem a nemzetközi emberi jogok fejlődéstörténetét bemutató fejezetet, melyből megtudhatjuk, hogyan épültek bele lassacskán a korábban csak az államok egymás közötti viszonyát rendező nemzetközi (köz)jogba az emberi jogi dimenziók is.