Mégis van apám

A norvég szerző második magyar fordításban megjelent regényének középpontjában egy kis család áll: anya, apa és Jarle. Ők az Orheim-társaság. Stavangerben, Norvégia olajfővárosában élnek egy autóbeállóval rendelkező sorházban, és az egyetlen amit szeretnének, az, hogy minden rendben legyen. De mi történt apával? A regény elbeszélőjének emlékezetében a 80-as években kamasszá érő Jarle életének meghatározó epizódjai pörögnek le: a hétvégi focik apával, a nyomasztó családi kirándulások, az első csók, az első cigi, az első igazi barátság, a gyermekkor lezárását jelentő évzáró bankett. Az eseményeket pedig az elbeszélő számára különösen fontos és egyben az évtizedet is jellemző zenék festik alá. Az ifjú Jarle minden porcikájával arra vágyik, hogy a legjobbat hozza ki abból a világból, amiben él, arachistává és feministává válik, lázad mindenféle igazságtalanság ellen. A Mégis van apám tulajdonképpen a Szerettem másképp is című regény előtörténetének tekinthető.