A klímaváltozás, a világjárvány, a bevándorlás, valamint a digitalizáció, a tudományos és technológiai forradalom, tehát az archaikus és a futurikus egyaránt egészen új típusú kihívások elé állítanak minket. Ezek a rég meghaladott keretek, toposzok által többé már nem válaszolhatók meg. Átalakulóban vannak a képzeteink; a nemzet, állam, jog, társadalom alapvető intézményei pedig támadás alatt állnak. A hatalmas változások dinamizmusa, a tett maximuma iránti szükség idején azonban számunkra a fáradtság, az elfogadás és a hiperérzékenység elpuhult, filantróp delíriuma köszöntött be. Olyan, mintha Európának lemerült volna az órája, noha az idő, a történelem nem állt meg. Hát tényleg nincsen már itt semmi látnivaló? Nincs semmi nagyszerű? Nincsen olyan álom, amiért éljünk, amiért lelkesedjünk, netán küzdjünk?
Most, amikor a civilizációs felépítmények ledőlni látszanak, meg kell találnunk az alapokat: a létezésünk őseredeti, primordiális értékeit. Azokat a természeti rendezőelveket, melyekkel felvértezve az ember egykoron, a természet léptékével készen belépett a történelembe, melyek a civilizációkat is létrehozták. Mindazt, amivel az ember egyszer már átlépett egy határt, amikor a szolgálatába állította a természet erőit; és mindazt, amivel újra átléphet egy határt, amikor kilép a Naprendszerből, birtokba veszi a robotika, mesterséges intelligencia és biotechnológia futurisztikus horizontjait, vagy amikor felveszi a küzdelmet a klímaváltozás, a betegségek, a népvándorlás és az erőforrások szűkössége okozta archaikus kihívásokkal. Ezzel nem az idejétmúltat, hanem éppen az időtállót, az időtlent, az örök kezdetet keressük. Azokat az őseredeti tartalmakat, amelyek természetiek a történelemben, amelyek mindenkor a keletkezéshez tartoznak, ezért - ha úgy tetszik - mindig progresszívek. Vajon vannak ilyenek?
A szerző meggyőződése, hogy igen. A Fordulat egy hihetetlenül mély, mégis olvasmányos létszemléleti-világnézeti könyv, ami a jogtól, energetikától, államtudománytól, klímakérdéstől a közgazdaságon át a történelemig, vallástörténetig és a filozófiáig terjedően fejt ki egy saját, egységes paradigmát. A szerző népszerű egyetemi oktató, az év jogásza, zöldenenergia-szakértő és tiktokker.
+ Mutass többet
- Mutass kevesebbet
2021. 10. 10.
Interjúkat olvastam vele, ezekben visszatérően emlegette a "primordiális" szót, mint a természetit a történelemben, jogban, civilizációban. Akkor egy kérdőjelet hagyott ezzel hátra, de a könyv - ha jól értem - válasz erre a kérdőjelre.