A siklósi vár foglya

Ez a valóságos történelmi tényeket írói fantáziával átszövő kisregény a 15. század fordulóján játszódik a siklósi várban, ahol a bárók több hónapon át önkényesen fogva tartják Magyarország királyát. Történelmünknek ezt a belpolitikailag igen zavaros, pártütéssel, gyilkosságokkal és árulással teli időszakát ma már a történészek is csak ritkán emlegetik. A regény főhősének, Luxemburgi Zsigmondnak ellentmondásokkal teli személyiségét és politikáját elhomályosította az idő, valamint az utána következő nagy reneszánsz uralkodó, Hunyadi Mátyás kultusza. A regény szerzője édesanyjától hallotta Zsigmond király siklósi fogságának „meséjét", és ezzel a munkájával pályadíjat is nyert 1942-ben, mert örök emberi érzések: a szabadságvágy, a hűség, a becsvágy és a beteljesületlen szerelem ábrázolásával hozta közel a ma emberéhez a régmúlt eseményeit. A humoros figurákat sem nélkülöző romantikus történetben fontos szerepet játszik a király mellett egy fiatal, szökött szerzetes és Márnó vajda hazátlanul kóborló népe. A kisregény újrakiadását az is indokolja, hogy mondanivalója - a szolgáló szeretet értéke, a politikai alkuk kiszá-míthatatlansága és a cigányok sorsának nehézsége - azóta sem veszített aktualitásából.