Szabadság és rend - Pest-Buda rendje és rendőrsége 1848-ban

A kötet egy alig ismert 1848. évi kormányzati hivatal, a főváros politikai hangulatának megfigyelésére és az idegenek ellenőrzésére júniusban létrehozott Országos Rendőri Hivatal történetét kívánta feldolgozni. A vállalkozás hivataltörténeti szempontból szokatlan, mert olyan szervezet tevékenységét rekonstruálja, amelynek irattára megsemmisült.

Anyagából csak mintegy 30 eredeti (tisztázati) dokumentumot ismerünk, melyet a hivatal minisztériumokhoz vagy egyénekhez intézett, s ezek az érintett levéltárakban vagy gyűjteményekben maradtak fenn. (A hivatal elveszett iktatókönyve mintegy ezer bejegyzést tartalmazhatott.) A téma eredményes feldolgozását más források, így a belügyminisztérium, illetve szeptembertől a Honvédelmi Bizottmány iratai, kortársi naplók, levelek és emlékezések, továbbá a korabeli sajtó biztosították. Kiegészítették ezt a július elejétől kilenc héten át Szemere Bertalan belügyminiszterhez intézett hosszabb-rövidebb napi jelentések. Ezeket nem helyezték irattárba, így szerencsésen megmaradtak. Hitelessé teszik továbbá a feldolgozást a fővárosi levéltár dokumentumai, mindenekelőtt a rendőrségi iratok. Mindezek az anyagok lehetővé tették, hogy a június elejétől november végéig terjedő hat hónapról és a hivatalt vezető Hajnik Pál munkájáról megnyugtatóan részletes áttekintés szülessék.

Az Országos Rendőri Hivatalt decemberben felváltotta a Madarász László által vezetett Országos Rendőri és Postaosztály. Így a fővárosi és ekkor már országos hatáskörű rendőrség 1848. évi tevékenységének érdekében ezt a decemberi négy hetet is át kellett tekinteni. Megkönnyítette ezt az, hogy az átszervezett hivatal iratai szinte hiánytalanul fennmaradtak. Az ekkor zajló tevékenység szerves részét alkotja a fővárosi rendőrség júniustól folytatott munkájának. Így bemutatása meggyőző képet nyújt a kibővített hatáskörű hivatalnak: 1848 államrendőrségének a tevékenységéről.

A munka Pest és Buda 1848. évi biztonsági helyzetét kívánja ismertetni. Ezért a kép teljessége kedvéért röviden áttekinti az ikerfőváros rendészetének állapotát a márciusi napokig, majd a március-áprilisi fejleményeket, illetve a Batthyány-kormány első két hónapjának történéseit a pünkösd vasárnapi eseményekig, amikor a Károly laktanyában szállásoló olasz katonák és az ott elhelyezett, frissen toborzott honvédek között véres összecsapásra került sor. Ennek másnapján Szemere belügyminiszter azonnal intézkedett a szóban forgó rendőri hivatal megszervezéséről.