A pannonhalmi egyházmegye népiskolái a XIX-XX. században

Majdnem kerek tíz esztendő telt el azóta, hogy Varga László tanár úr a Pannonhalmi Füzetek (37) sorozatban megjelent bölcsészdoktori disszertációját ajánlhattam a szakembereknek és az érdeklődőknek. Most ugyanezt tehetem a doktori (PhD) értekezésével, amelyet a METEM Könyvek sorozatában adunk ki. Teszem ezt ismét nagy örömmel. Varga László most megjelentetendő műve nagyszerű továbbépítése és kibontása a korábban ugyanezen témában megkezdett kutatásnak. A doktori (PhD) disszertáció a magyar és a helyi iskola- és neveléstörténet egy jól behatárolható és jól rendezett korszakának elemző és láttató bemutatása, amely iskola- és neveléstörténeti szempontból is, önállóan is nagyon értékes. Nagyon hasznos, hogy a Pannonhalmi Egyházmegye - ma Pannonhalmi Területi Apátságnak nevezzük - iskolái, tanárok és diákok egyaránt, megismerhessék múltjukat, gyökereiket, annak az elemi iskolai rendszernek szervezetét és tartalmát, amelynek hagyományában nagyszüleik és azok szülei még az egyház- községhez tartozó népiskolában tanultak. De a szellemi-lelki folyamatosság szálainak az újraértékelése időszerű feladat mindazoknak is, akik ezen a szinten foglalkoznak gyerekekkel, fiatalokkal. Fontos és hasznos a magyar bencéseknek, hogy a szerző közösségük történetének ezt a területét is méltó módon dolgozta fel és örökítette meg, s így beillesztette oktató- és nevelő munkájuk történetébe, hiszen nemcsak középiskoláik és főiskolájuk volt jelentős, de rendkívül fontosak voltak az elemi szintű népiskolák is. Ezekre az iskolákra épült szervesen a középiskolák rendszere. Elismerésemet és megbecsülésemet, valamint hálámat fejezem ki e munkáért Varga László tanár úrnak, és magam is köszönetét mondok mindazoknak, akik ebben segítségére voltak.