Zrínyi Miklós élete és öröksége

Kevés olyan település van hazánkban, amely annyira elválaszthatatlanul összeforr egy történelmi személlyel, mint Szigetvár Zrínyi Miklóssal. Az áldozatos hazaszeretet jelképévé vált hős emlékét a település lakói, akik mint azt Kossuth Lajos írta a szigetváriaknak, ,,azt a földet lakják, melybe Zrínyinek s 2500 többnyire névtelen félisteneinek porai vegyülnek" 1833 óta szervezett formában emlékeznek meg a mártírokról. A Zrínyi-kultusz ápolásában a város vezetése mellett a 19. századtól mindig élen jártak a helyi civil szervezetek is. A dualizmus idején a Szigetvári Olvasóegylet, a két világháború között a Zrínyi Miklós Múzeum Egyesület lelkes tagsága vállalta fel e nemes kötelezettséget. A Szigetvári Várbaráti Kör több mint fél évszázada, 1959-es alapítása óta teszi a dolgát ünnepségek, kiállítások rendezésével, a Zrínyiekre vonatkozó dokumentumok gyűjtésével, helyismereti könyvek kiadásával, történelmi vetélkedők, szavalóversenyek, konferenciák szervezésével. Nagy kihívást jelentett az egyesület számára a szigetvári hős születésének 500. évfordulója. A Kör a jubileum tiszteletére 2008. november 7-ére és 8-ára Szigetvárra hívta a Zrínyi Miklóssal foglalkozó kutatókat, hogy 2 napos konferencia keretében ismertessék és vitassák meg a horvát és a magyar nép nagy fiának életét, tetteit és örökségét a legújabb kutatások fényében. A sikeres rendezvény a legjelesebb Zrínyi-kultuszhoz kapcsolódó esemény volt városunkban 2008-ban, ezt igazolta az érdeklődők szép száma és a konferencia visszhangja is. Köszönet ezért az előadóknak, a hallgatóságnak, a Kör lelkes tagságának és támogatóinknak egyaránt. S hogy az elszállt szó írás formájában mégis megmaradhasson, segítségünkre volt Hiller István oktatási és kulturális miniszter, valamint Paizs József, Szigetvár polgármestere, akik áldozatos támogatásának köszönhetően most kézbe veheti a Tisztelt Olvasó a konferencia 8 előadásának írott változatát. S a Zrínyi-tanulmányok olvasása közben ne feledjük a szigeti hős emlékünnepének létrehozását sürgető Kölcsey Ferenc gondolatait: ,,Minden kő, régi tettek helyén emelve; minden bokor, régi jámbor felett plántálva; minden dal, régi ősről énekelve; minden történetvizsgálat, régi századoknak szentelve: megannyi lépcső a jelenkorban magasabbra emelkedhetni. (...) Azért keressetek alkalmat a hajdanra visszanézhetni, s érte melegűlni."