Szálasi hat hónapja - 1944. október - 1945. május

1944 őszére a második világháború valamennyi résztvevője számára nyilvánvaló lett, hogy a világégést kezdeményező Németország el fogja veszíteni a háborút. Ezzel a ténnyel a magyar kormányzat is számot vetett, és lehetőséget keresett a háborúból való kilépésre. Horthy kormányzó ebben a periódusban azonban nem tudta megfelelően megítélni a világhelyzetet: kizárólag az angolszászokkal kereste a kapcsolatot; fegyverszünetet kért a Szovjetuniótól és az antifasiszta hatalmaktól, ugyanakkor igyekezett meggyőzni a német vezetést is annak előnyeiről, ha Magyarország kilép a háborúból. E két elképzelés kombinációja megvalósíthatatlan volt, és mint az események mutatták egyik előidézője lett a Szálasi-féle nyilas uralomnak. A kötet ennek a hatalomátvételnek az előzményeit tekinti át, majd Szálasi országlásának mintegy hét hónapját egészen 1945 májusáig. ; A szerző szabályos krónikáját nyújtja az eseményeknek az október 15-i proklamációt követő időszakból. Forrásként korabeli sajtóhíreket, történeti összefoglaló munkákat, visszaemlékezéseket, illetve az 1940-ben egységesedett Nyilaskeresztes Párt tagjainak feljegyzéseit köztük Szálasinak 1944. október 15-től 45 májusáig vezetett Hungarista Naplóját (l.: 782210) használta, és ennek alapján mintegy napról napra rekonstruálja az eseményeket. Célja nem a puszta tényfeltárás, de az ok-okozati összefüggések elemzésével mindazon értelmetlen szenvedés érzékeltetése is, amelyet a nyilas uralom hónapjai okoztak a magyar nemzetnek. Elfogulatlanul állítja elénk Szálasi Ferenc (1897-1946) alakját, értelmezi nézeteinek fejlődését a Magyar Élet Szövetség titkos fajvédő tanaitól kezdve a hungarista állam nemzetvezetőjének terrorra, totális gazdasági és katonai mozgósításra alapozott, összefüggő eszmerendszeréig. Miközben bizonyos mértékig politikai pályarajzot ad, rámutat ennek a pályának azokra az ellentmondásaira is, amelyek a Hitlert példaképének tekintő, őt bálványozó és tetteiben szinte a legapróbb részletekig másoló politikus dokumentált ténykedése és alapjában művelt, reális értékelést is felmutató egyénisége között érzékelhető. Az események felsorakoztatásával párhuzamosan a kötet bemutatja a nyilas pártszolgálat rendszerét is, amely törvényeivel és mozgósító-szervező erejével a terror időszakának intézményesített centrumává vált. A szerző a hungarista erők gyökereit a magyar és a közép-európai, a balkáni sőt az európai történelem adta összefüggések hátterével értelmezi, és ebben a politikai környezetben mutatja meg Szálasi végső elgondolásait, amelyek a már Németországba menekült nyilas-kormány utolsó hatalommentő lépésének tekinthetők. ; A hungarista állam tehát Németországban ért véget; 1945 májusára már mélységesen kiábrándult ebből az államból és az eszmerendszeréből az a több százezerre becsült tömeg is, amely immár ráébredt arra, hogy egy hazug, a magyarságnak mérhetetlen károkat okozó elképzelésnek vált rabjává. Ez a csalódás borzalmaival együtt része történelmünknek. Minden történelmi érdeklődésű olvasónak ajánlható.