Az Egyház apostoli arca

Az apostol szó küldöttet jelent, aki az ősegyházban az igehirdetéssel megbízott személy. Az apostoliság az Egyház lényegi jegye, mivel Isten népe közvetlenül az apostoloktól ered. Jézus a tizenkettőre, vagyis az apostolokra építette egyházát. Az apostoliság ezért az Egyház egyik olyan tulajdonsága, mely biztosítja a kétezer éves közösség folyamatosságát.
XVI. Benedek pápa az apostolokról szóló katekéziseiben az Egyházról szóló tanítás azon alapvető elemeit magyarázza, melyben a keresztény hívő önmagát az Egyház tagjának fogja fel. Miután a Szentatya az Egyház alapításáról, a tizenkettő kiválasztásáról, a közösségről és a hagyományról, majd az apostoli utódlásról szólt, felrajzolja azoknak a kiváló személyeknek a portréját, akiket apostolokként ismerünk. Így szerepel természetes módon a pápai tanításban Péter, András, az idősebb Jakab, az ifjabb Jakab, János, Máté, Fülöp, Tamás, Bertalan, Simon és Júdás Tádé, az iskarióti Júdás és Mátyás, akit ez utóbbi helyére választottak.