Mit ér a nyelvünk, ha magyar? - A "táblaháború" és a "névháború" szlovákiai magyar sajtódokumentumaiból 1990-1994

Végigkísérni, hogy miképp is született meg a Szlovák Köztársaság hivatalos nyelvéről szóló törvény - szövegét lásd az Új Szó 1990. október 27-i számában - az 1990 márciusa és az 1990. október 25. közötti, a szlovák-magyar együttélés szempontjából rendkívüli feszültségekkel terhes időszakban, feldolgozni azt a hatalmas mennyiségű és terjedelmű írást, amely ezzel kapcsolatban a szlovák sajtóban, illetve a hazai magyar lapokban megjelent, részletesen taglalni a sajtóban folyó nyelvtörvényháború során kirajzolódott szűkebb témaköröket (nyelvtörvény és nemzetiségi oktatás, a nyelvtörvény - európai szemmel, a nyelvtörvény és az első Csehszlovák Köztársaság nemzetiségi nyelvpolitikája stb.) szocio- és pszicholingvisztikai, történelmi és politológiai, szociológiai és jogtudományi tanulmányok tucatjait, kismonográfiák sorát igénylő feladat volna.
E rövid előszóban be kell érnünk annyival, hogy csupán a nyelvtörvény elfogadása után megjelent értékelő-minősítő írások közül emeljünk ki - a számtalan közül - itt mindössze három, ám alapvető fontosságúnak tartott dokumentumot.
Az egyik: Az Együttélés Politikai Mozgalom a nyelvtörvényről című állásfoglalás, amely az Új Szó 1990. november 7-i számában jelent meg, s amelyben a mozgalom Intéző Bizottsága szigorú fenntartásokkal fogadja, "jogokat korlátozó", "jogsértő", "diszkriminatív jellegű" s a "demokráciaellenes erők érdekeit szolgáló" jogszabálynak minősíti az elfogadott törvényt, hangsúlyozva, hogy az "nem teremti meg a nemzeti kisebbségek által lakott területeken a természetes kétnyelvűség alapját."