A magyarság őstörténete és műveltsége a honfoglalásig

Részlet a könyvből:
A magyarság történeti szereplése eddigi ismereteink szerint a Kr. u. IX. századig vihető vissza; ennél korábbi időből olyan írott adatot nem ismerünk, mely kétségtelenül reá vonatkoznék. Így tehát mindazon kérdések, melyek a magyarság korábbi sorsát, művelődését és származását illetik, az őstörténeti kutatás körébe tartoznak.
Az emberiség általános őstörténetének kutatása rendszerint azon osztályozás alapján indul, melyet a régészeti tudomány a történetelőtti korszakok régiségleleteiből megállapított. A leletek egyrészt az eszközök anyagáról és készítési módjáról adnak felvilágosítást, melyek alapján paleolit-, neolit-, réz-, bronz stb. korszakot különböztetünk meg; másrészt a kiásott telepek konyhahulladékaiból (állatcsontok, növénymaradékok) az illető népek élelemszerzésének módjára is következtethetünk.
Ennek alapján egy újabb osztályozás alakul ki, mely elsősorban zsákmányoló és termelő gazdaság között tesz különbséget. A zsákmányoló (parazitikus) népek tisztán vadászatból, halászatból és vadnövények gyűjtéséből élnek: ez volt a paleolitkor emberének élelemszerzése. Termelő életmódú népek háziállatok tartásával és növénytermeléssel, vagy a kettő egyikével biztosítják élelmezésük állandóságát; ennek kezdetleges fokait, de utóbb már magas kifejlődését látjuk a neolitkorban.