Nemes Nagy lírája és műfordításai mellett esszéíróként is kiemelkedőt alkotott, az 1970-80-as években meghatározó alakja lett a hazai irodalmi életnek. Elsősorban francia és német nyelvű műveket fordított magyarra, többek közt Corneille, Racine és Molière, Hugo, Rilke és Brecht munkáit. Ugyan költői életművét tekintve nem tartozott a legtermékenyebb szerzők közé, versei azonban fontos és megkerülhetetlen darabjai a 20. századi magyar lírának. Legismertebb művei az Ekhnáton jegyzeteiből című versciklus, a Napforduló című kötet versei, de a gyerekek nagy kedvencét, Bors nénit is neki köszönhetjük. Esszéi közül kiemelkedőek a verselemzései. Munkásságát Baumgarten-, József Attila- és Kossuth-díjjal is kitüntették.