1952-ben
született. József Attila- és Széchenyi-díjas esztéta, művészeti író, egyetemi
tanár. 1988 és 1991 között a DAAD Berliner Künstlerprogramm meghívására
Nyugat-Berlinben dolgozott. 1991 óta az ELTE-n tanít az Összehasonlító
Irodalomtudományi tanszéken, 2003 óta a Színház- és Filmművészeti Egyetem
tanára. 2006-tól 2014-ig a Színház- és Filmművészeti Egyetemen a
Művészetelméleti Tanszék, valamint a Doktori Iskola vezetője. Rendszeresen tart
előadásokat és felolvasásokat európai egyetemeken és irodalmi fórumokon,
esszéköteteit, irodalmi és művészeti témájú könyveit tizenegy nyelvre
fordították le. 2005-ben Németországban munkásságáért elnyerte a Friedrich
Gundolf díjat. 2009-ben a Német Akadémia (Deutsche Akademie für Sprache und
Dichtung) tagja lett, 2014-ben beválasztották az Akadémia elnökségébe.
Kötetei:
Melankólia, Magvető, Budapest (1984); Caspar David Friedrich, Helikon,
Budapest (1986); A túlsó parton,
Jelenkor, Pécs (1990); A lélek szakadéka.
Goya Szaturnusza, Jelenkor, Pécs (1993); Egy fénykép Berlinből, esszék, Liget Kiadó, Budapest (1995); A tágra nyílt szem, esszék, művészeti
írások, Jelenkor, Pécs (1995); Veronika
kendője. Múzeumi séták, 1992-1997, Budapest, Kijárat (1998); A testet öltött festmény. Látogatások
műtermekben, Pécs, Jelenkor (1998); Heinrich
von Kleist, A szavak hálójában, Pécs, Jelenkor (1999); A gömb alakú torony, Pécs, Jelenkor (2002); A festészet éjszakai oldala, Kalligram, Budapest (2004); Berlin sűrűjében, Kalligram, Budapest (2005);
"Az irodalom gyanúba
keveredett" Kertész Imre-szótár, Magvető, Budapest (2007); Az ész álma. 33 esszé, Kalligram,
Budapest (2008); Képek előtt állni,
Kalligram, Budapest (2010); A medúza
pillantása, Kalligram, Budapest (2013); A
melankólia dicsérete, Jelenkor, Budapest (2017).
