100 csoda öt földrészen - Öt világrész emberalkotta és természeti kincsei

Az ókorban hét világcsodát tartottak számon, köztük az alexandriai világítótornyot, a rodoszi kolosszust és a Nílus menti piramisokat. A piramisok még mindig állnak- roppant méreteik dacolnak az idő pusztító erejével. Sem a természet, sem emberi kéz nem tudta lerombolni e hatalmas építményeket. Vajon miért beszéltek a görögök„a világ csodáiról"? Valószínűleg azért, mert meggyőződésük szerint a művészi látásmód és a technikai hozzáértés találkozása által az emberi kéz egyedülálló alkotások létrehozására képes. Ezért a görögök csodálták koruk legkiválóbb kulturális alkotásait, bámulattal adóztak azok méreteinek. A világ emberkéz alkotta csodái - elsősorban e szempont alapján válogattuk össze könyvünk anyagát. Mindazonáltal egy másik szempontot is figyelembe kellett vennünk. Abban a mértékben, ahogyan azember a technológia fejlődésével mind sikeresebben hajtotta uralma alá a természetet, egyúttal fel is borította egyensúlyát és kizsákmányolta kincseit. A Föld természeti csodáinak védelmében minden földrészen természetvédelmi parkokat és területeket létesítettek. Mi ezeket a védett természeti területeket is a világ csodái közé soroljuk, hiszen legalább annyira fontosak és értékesek, mint a kultúra legpompásabb emlékei. Az UNESCO, a világörökség részévé nyilvánítva, az emberi kultúra és a természet kincseit egyaránt felvette listájára. Válogatásunk számos, e listán szerepelő műemléket tartalmaz, ám jócskán láthatunk olyan építészeti alkotásokat és tájakat is, amelyek nem viselik e kitüntető megjelölést. Azért döntöttünk így, mert meggyőződésünk, hogy ez utóbbiak éppannyira fontosak, jellegzetesek: a párizsi Eiffel-torony vagy Manhattan csakúgy, minta prehisztorikus időkből származó lasceaux-i barlangfestmények vagy Rügen szigetének mészkősziklái. Földgolyónk sok, a maga nemében egyedülálló emléket őriz, ennélfogva a válogatás, a választás közöttük szükségszerűen szubjektív.