A mennyország létezik - Egy idegsebész tapasztalatai a túlvilágról

Rendkívül érdekes könyv, főleg mert egy idegsebész írta saját élményei alapján (igazából ez volt az egyedüli oka, hogy elolvastam). Bár jómagam nem rajongok az ezoterikus irodalomért, mégis úgy vélem megérte elolvasni! Különösen tetszett, ahogy a szerző egyik énje (a szkeptikus, materialista tudós, orvos) a szerzett tudása és ismeretei alapján megpróbál választ adni egy olyan tapasztalásra, amire a tudomány segítségével eddig senkinek sem sikerült. Annak ellenére, hogy a művet egy "szakcikkek írásához szokott" személy írta, nyelvezete mégis közérthető, a használt szakkifejezéseket pedig mindig megmagyarázza.

Aki ismeri a halál közeli élményeket (HKÉ) az tudja, hogy a feltétlen szereteten túl léteznek más jellegű megtapasztalások is amik ütközésben állnak Dr. Eben könyvének lényegével, azaz bármit megtehet az ember, halála után csak jóra számíthat. Akit érdekel a HKÉ-k témája, az csak akkor tud objektív képet kapni erről a jelenségről, ha pozitív és negatív élményekről egyaránt olvas megbízható irodalmat.

Nagyon érdekes, hiszen egy idegsebész tapasztalatai a túlvilágról. Eddig, ha hasonlót olvastam, a többségében meg akartak téríteni. (Pl. a Moody könyvek) Ez a könyv nem erről szól. Tudományosan elmagyarázza azt, amit az ember az agyával nehezen tud elhinni, vagy elfogadni. Egyetlen egy olyan érdekesség volt benne, ami azért megrázta a lelkemet. Ő aki soha nem járt templomba, a felépülése után az advent második vasárnapján a feleségével elment a templomba. A testen kívül töltött idő még frissen élt benne. Végre megértettem miről is szól a vallás. Vagy legalábbis miről kellene szólnia. Én nem egyszerűen hittem Istenben: én találkoztam Istennel. Miközben az oltár felé sántikáltam, hogy úrvacsorát vegyek, könnyek csorogtak végig az arcomon. Most már elfogadja a betegei által tett halál közeli élményeket, amit addig nem hitt el, csak hogy a beteget megnyugtassa úgy csinált, mintha elhinné. Ez a könyv tulajdonképpen a szeretetről szól. Mindenkinek szeretettel ajánlom, mert nem tudományos, hanem köznapi nyelven íródott.

A hírverés után többet vártam. Persze, nem tudom mit. Több hasonló témájú könyv olvasása mellett viszont megerősítette azt a hitemet, hogy van folytatás, amikor itt a földön levő jelmezünket levesszük. Ami igazán szíven ütött, az a földi életben történő esemény, amiben bebizonyosodik, mennyire fontos, hogy ismerjük a gyökereinket. Legyen akármilyen jó dolgunk, szeressenek minket feltétel nélkül. Ha ezt bármilyen okból homály fedi és ismeretlen marad előttünk, mindig lesz egy űr az életünkben. Lelki béke, szeretet, önzetlenség, bizonyos idő után a mennyország. Köszönet az írónak és a kiadónak.

Érdekes olvasmány, bár néhány dolgot csak említ, nem tisztáz. A hírverése tényleg megelőzte a minőségét, mégis egy idegsebész tapasztalatai, a közölt tudományos hátterek megemelik a könyv színvonalát. Az elején említett minden kérdésre választ kapsz mondat nekem kicsit befejezetlennek tűnt. A könyv a tudományos dolgoktól függetlenül könnyen és gyorsan olvasható.

Nekem nem tetszik. Főleg az, hogy a könyvben tett kijelentése szerint a Földön még a jó van többségben. Vajon ez a jólétben élő szerző hallott már Eritreáról, Szíriáról, Észak-Koreáról, stb.?

A könyv szerzője nem a politikáról és a nagytőkés cég gépezetekről beszél, amikor a jó szót említi, hanem az emberekről, mint egyénekről.

Igen szűkszavú az élménybeszámoló. És egyáltalán nem meggyőző. Vajon egy teljesen más kultúrában élő ember, mondjuk egy eszkimó, egy sivataglakó arab, egy maori, vagy egy hindu kómába kerülve mit látna, mit tapasztalna?

A gazdasági válsággal, bizonytalansággal és értékvesztéssel gyötört modern világban egyre szélesebb tömegeket hódit meg az ezotéria, amely mentsvárat szolgáltat az egyre bonyolultabbá váló világ káoszától. Sokunk eljátszik a gondolattal, vajon valóban létezik a mennyország, az örök megnyugvás birodalma? Higgyünk-e a létezésében? Alexander Eben a hitet erősíti meg bennük. A neves idegsebész egy ritka betegség miatt kómába került és az agykérgének működése napokra leállít. Az orvostudomány szerint kikapcsolt agykéreggel lehetelten víziókat és álomképeket átélni, Alexander Eben azonban mégis úgy érezte, kómában töltött napjai alatt, hogy a mennyországban jár. Valóban ott járt, vagy mindezt agyának rejtett tartalékai vizionálta? A mennyország tehát létezik? Döntse el az olvasó, de előtte olvassa el ezt a páratlan, vitaindító élménybeszámolót.

Annak aki hisz még az ilyen átveréseknek. A halál után nincs semmi mindenkinek javaslom ebben az életben alakítson maradandót mert nem lesz több esélye és ez BIZTOS!

Nagyon érdekes könyv! Köszönöm! :-)

Üzenem azon hitetlen embereknek akik,átverésnek gondolják,hogy csak akkor alkossanak véleményt ,ha már megjárták az utat és vissza térhettek.A könyv segítség,magyarázat sok-sok kérdésre,eznem fantazmagória.

Nagyon jó könyv, nem bírtam letenni elolvastam egy szusszal. Gondolkodtató és megható. Mindenkinek csak ajánlani tudom! A+++++