Désirée

Désirée Vele akkor találkoztam, amikor átszabattam a lábam. Szó szerint, bütykök, kalapácsujj. Farigcsálás, a boltozat újraépítése, persze egyszerre mindkét lábamon, „hogy haladjunk”. Innentől hosszú fekvés, de némi malőr, így a 6-8 hétből, 5-6 hónap lett. Első nekifutásra, unalmamban megkötöttem az összes szekrény mélyén lapuló fonalat, serdülő gyermekem legnagyobb örömére. Ámde a készlet egyszer csak elfogyott. Így hát szóltam egy kedves rokonnak: könyörgöm! nézz körül, nincs-e valami fonalad. Akadt, de egyszer annak is vége lett. Anyám aggódva figyelt, és megkérdezte, miért nem olvasol? Nincs türelmem!: morogtam, ám ő megjelent egy rózsaszínes könyvvel, a szerzőjéről azonnal megállapítottam, hogy úgy rémlik, mintha gyermekíróként tartottam volna számon. „Nagyon jó, olvasmányos, Te hoztad a könyvtárból”- mondogatta anyám, „leköti a figyelmed” Hitetlenkedve néztem rá, de azért kézbe vettem, és mint a könyvtárban az idősödő hölgyek, meggusztáltan. Kicsit ugyan vastag, de elég nagybetűs. Két napig, sarkaimon közlekedve, csak akkor hagytam magára Desirét, ha nagyon szólított a muszáj. Selinko, Annemarie: Desirée Izgalmas időket élünk, Tanúja lehetünk a Napóleoni korszaknak. Ez adja a hátteret, de persze a középpontban egy polgárlány, aki ráadásul naplót vezet. Megpróbál bejutni Madame Tallien házába, azt remélve, hogy találkozik régi ismerősével, Napóleonnal. A lakáj kidobja, mondván kísérő nélkül nem jöhet be. Ekkor meglátott egy érkező kocsit, kiszállt belőle egy hórihorgas férfi, Desirée, könyörög, hogy segítsen neki bejutni. A férfi neve? Jean-Baptiaste Bernadotte tábornok, későbbi svéd király. És sok kalandon, fordulaton, át, melyben azért bőséges ízelítőt is kapunk a kegyetlen és izgalmas történelmi korról, Desirée-ből királyné lesz. A svéd király, Bernadotte tábornok felesége. Nem mondom, hogy egy kissé nem romantikus, nem szerelmes, de hogy akkor nem tudtam letenni, az biztos. Szánjanak rá két napot.. a lábukat nem kell ezért megműteni, pláne ha kutya baja! Jó szórakozást!