A Császár népei (Az Otthon könyvtára)

Részlet a könyvből: Nóbli bál. Itt pedig most szó következik Írásbeli előadásban egy emberről, akinek a neve az volt, hogy Kohn. Ez a Kohn, hiszik-e, nem hiszik-e, de való igaz, hogy nem volt zsidónál egyéb, Ez mindenképen szomorú foglalkozás, mert Kohn nemcsak zsidó volt, de katona is, azonfelül pedig újonc volt, magyarul regruta. Hát zsidónak lenni nem jó, az bizonyos; zsidó katonának lenni nagyon nem jó, az még bizonyosabb. Zsidó regrutának lenni pedig igen nagyon nem jó; ez legbizonyosabb. Különösen és épenséggel nem jó azonban zsidó regrutának lenni a 16-ik századnál. Nem azért, mivel a 16-ik század szobái mellett van az őrnagy úr istállója és igy mikor az őrnagy úr istállóvizitet tart, napjában 15-ször, mert két sarzsi lova is van, hát olyankor mindig benéz az ablakon, ami szintén nem istennek tetsző dolog, - hanem azért, mivel a 16-ik századnál ,,nem igen szeretik a zsidót." Hogy miért nem szeretik ott "igen" a zsidót, azt senki sem tudja. Ellenben azt mindenki tudja, hogy mióta a komáromi fesztung oldalán az a hires kőből való kisasszony álldogál (hogy nem rösteli annyi katona között), és az nem tegnap óta van, hát azóta annak a zsidógyeeknek, aki a 16-ik századdal, mint a regimencztamborral a nagy bot.