A fizika kultúrtörténete - 3., átdolgozott kiadás (Simonyi Károly)

Fekete-fehér és színes fotókkal, ábrákkal illusztrálva. TARTALOM: Előszó 11 Bevezetés 15 A fizikatörténet kapcsolata mai életünkkel 15 Értékelés és periodizáció 17 Időbeosztás a tudományos tevékenység intenzitása alapján 17 A tudományos megismerés, ahogy a ma fizikusa látja 18 Periodizáció az elméleti szintézis szerint 20 Absztrakció. Modellalkotás 21 A tudományelmélet elemei 23 Csalóka egyszerűség 23 Ráció és empíria 24 Az induktív módszer buktatói 26 A történelem dinamikája 27 A mozgató erők 27 Határok. Lehetőségek. Veszélyek 31 Bizonytalanság az egzaktságban 32 A fizika új szerepkörben 33 A fizika korszakai és azok jellemzése 34 Az antik örökség 39 A görögök adóssága 39 A tudomány kezdetei 39 Egyiptom és Mezopotámia 40 Összhangzó szép rend 52 Előzetes áttekintés: időbeli, térbeli és logikai kapcsolatok 52 Misztika és matematika: Püthagorasz 57 Gondolat és valóság 61 Platón a megismerésről és az ideákról 63 Az anyag és mozgás. Az arisztotelészi szintézis 66 Atomok és elemek 66 A földi mozgás: a peripatetikus dinamika 71 Az égi mozgás 76 Az arisztotelészi világkép 79 Részletek Arisztotelész Metafizikájából 80 Az antik szaktudományok csúcsteljesítményei 83 Arkhimédész 83 Az égi mozgások ptolemaioszi rendszere 92 A kozmosz méretei. Geográfia 94 Geometria 97 Eszközök, technika 100 A hellenizmus alkonya 102 Pesszimista bölcsek 102 Ágoston az asztrológia képtelenségeiről 107 Ágoston az időről 108 Az örökség sáfárai 113 Ezer év mérlege 113 Miért nincs folytatás? 113 Európa formát ölt 114 A technika forradalma 120 Kolostorok, egyetemek 121 Az antik örökség átmentése 127 A közvetlen csatorna 127 Bizánc 129 Az arab közvetítés 130 Vissza a forráshoz 131 Hinduk és arabok 133 A tízes számrendszer 133 Algebra - Algoritmus 134 Az arab csúcsteljesítmény 135 Nyugat magára talál 136 Fibonacci: a számolás művésze 137 Jordanus Nemorarius, a statikus 138 A leíró mozgástan: Nicole d'Oresme és a Merton College 139 A megreformált peripatetikus dinamika 141 Buridan impetuselmélete 142 Fizika az asztronómiában 143 Eredmények 144 Nicole d'Oresme érvei a Föld mozgása mellett 144 Természetfilozófia a középkorban 147 Hit, tekintély, tudomány 147 Hit és tapasztalat 149 A reneszánsz és a fizika 152 Művészet, filológia, természettudomány 152 Előrelépés a mechanikában 154 A művészek tudománya 155 Leonardo da Vinci 156 A szakasztronómusok színre lépnek 159 A nyomtatott könyv szerepet kap 161 Rombolás és alapozás 165 A világ 1600 körül 165 Számmisztika és valóság 169 Vissza Platónhoz - új szellemben 169 A múltba néző forradalmár: Kopernikusz 170 Egy kompromisszum: Tycho de Brahe 178 A világ harmóniája: Kepler 181 Galilei - és akiket elhomályosít 185 Az égi és földi világ egysége 185 Lejtő. Inga. Hajlítás 190 Galilei nagysága 196 A háttérben: Stevin és Beeckman 198 A csatlakozás lehetősége 199 Az új filozófia: a kételyből módszer lesz 201 Bacon és az induktív módszer 201 Módszer a biztos igazságok fellelésére: Descartes 204 Descartes mozgástörvényei 206 Az első kozmogónia 207 A kultúra peremén 211 Fény, vákuum, anyag a XVII. század közepe táján 213 A Descartes-Snell-törvény 213 A Fermat-elv 217 Vákuum és légnyomás 219 Kezdő lépések a ma kémiája felé 222 Descartes-on túl, Newtonon innen: Huygens 227 A dinamika huygensi axiómái 227 A matematikai inga 229 A cikloidális inga 231 A fizikai inga 233 Az ütközési törvények mint az inerciarendszerek ekvivalenciájának következményei 235 A körmozgás 235 Newton és a Principia. A newtoni világkép 238 A Newtonra váró feladatok 238 Az erőhatás a mozgásállapot változatója, és nem fenntartója 239 Az egyetemes gravitáció törvénye 243 Részletek a Principiából 247 A filozófus Newton 252 A klasszikus fizika kiteljesedése 261 A XVIII. század induló tőkéje 261 Eredmények, és amiről eddig még nem esett szó 261 Hullám vagy részecske 261 A koordinátageometria 268 A differenciál- és integrálszámítás: az egészen "nagyok" vitája 270 Descartes mellett és ellen 274 Voltaire és a filozófusok 277 Méltó utódok: D'Alembert - Euler - Lagrange 279 A továbbhaladás lehetséges útjai 279 A statika eredményei 281 A newtoni mechanika, ahogy azt Euler az utókor számára kidolgozta 282 Az első variációs elv a mechanikában: D'Alembert 287 Modern gondolatok 289 A mechanika mint poézis 291 A fény százada 293 A felvilágosodás 293 Részletek Holbach: A természetről című művéből 294 A Nagy Enciklopédia 297 D'Alembert: Elöljáró beszéd 298 A fizika szilárdnak hitt fundamentuma: Kant 302 Az effluviumtól az elektromágneses térgi 304 Petrus Peregrinus és Gilbert 304 A haladás menetrendje 305 Kvalitatív elektrosztatika 306 A mérő elektrosztatika 311 Az elektromos töltések áramlása 315 Az áram mágneses tere: A természetfilozófia termékenyítő hatása 317 Az áramok kölcsönhatása: a newtoni gondolat kiterjesztése 319 Faraday: a legnagyobb kísérletező 321 Maxwell: az elektromágneses tér 325 Az elektromágneses fényelmélet 330 Lorentz elektronelmélete 334 Hő és energia 335 A hőmérő 335 A caloricum mint előremutató elmélet: Joseph Black 337 És mégis mozgás a hő: Rutherford 338 Fourier elmélete a hővezetésről 340 A caloricum és állapotegyenlet 342 A Carnot-ciklus 343 A hő kinetikus elmélete: az első lépések 344 Az energiamegmaradás tétele 345 A kinetikus gázelmélet 347 A termodinamika második főtétele 348 Entrópia és valószínűség 350 Anyagszerkezet és elektromosság: a klasszikus atom 355 A kémia mint az anyag atomos felépítésének propagálója 355 Az elektron: J. J. Thomson 356 Ismét a kémia segít: a periódusos rendszer 360 Az első elképzelések az atom felépítéséről 361 Az egész számok újra felbukkannak: a vonalas színképek 364 Búcsú a XIX. századtól 366 A XX. század fizikája 371 "Felhők a XIX. századi fizika egén" 371 Befejezés vagy kiindulás 371 Mach és Ostwald 372 A relativitáselmélet 375 Az előzmények: az abszolút sebesség mérésének meghiúsulása 375 Beillesztési kísérletek 377 A főszereplők: Lorentz, Einstein, Poincaré 381 Távolság- és időmérés 386 A tömeg-energia-ekvivalencia 389 Az anyag mint a tér geometriájának meghatározója 392 Einstein a téridőről 396 Newton, Einstein és a gravitáció 398 A kvantumelmélet 401 A feketesugárzás a klasszikus fizikában 401 Planck: a megoldáshoz az entrópián keresztül vezet az út 404 Az energiakvantum megjelenik 406 Einstein: a fény is kvantált 410 Bohr: az atom "klasszikus" kvantumelmélete 410 A sugárzási formula klasszikus levezetése: előjáték a kvantumelektronikához 413 A mátrixmechanika: Heisenberg 414 Einstein és Heisenberg 418 A hullámmechanika: Schrödinger 419 Heisenberg: A koppenhágai értelmezés 424 Operátorok. Kvantumelektrodinamika 431 A kauzalitás problémája 436 Neumann János a kauzalitásról és a rejtett paraméterekről 440 Munkaeszköz és filozófia 442 Mi maradt a klasszikus fizikából? 444 Magszerkezet. Magenergia 447 Visszatekintés az első három évtizedre 447 Az atommagra vonatkozó ismeretek főbb állomásai 452 Miért fluoreszkál az uránsó: Becquerel 454 A hősi kor főszereplői: a Curie házaspár és Rutherford 456 A Rutherford-Bohr modell kialakul 460 Az első mesterséges magátalakítás 461 A kvantummechanika a magjelenségekre is alkalmazható 462 Rutherford sejtése, Chadwick mérése: a neutron 462 A mag felépítése: magmodellek 463 A maghasadás: kísérleti evidencia, elméleti kétely 467 A láncreakció: az atomenergia nagybani felszabadítása valósággá válik 471 Fúziós energiatermelés: a csillagok fűtőanyaga az ember kezében 473 A fizikus felelőssége 475 Törvény és szimmetria 475 A történész szerepe a ma fizikájának leírásában 475 Az elemi részek megjelenési sorrendje 476 Néhány szó a kozmikus sugárzásról 480 Gyorsítók. Detektorok 481 Az alapvető kölcsönhatások 483 Megmaradási törvények 485 Szimmetria-invariancia-megmaradás 487 Jobb-bal szimmetria? 490 "A kis aszimmetria növeli az esztétikumot" 493 Vissza az apeironhoz 494 Energia az elemi részek segítségével? 496 A harmadik évezred küszöbén 497 Az ember és a kozmosz 498 Új információs csatornák 498 A csillagok energiatermelése 501 Születés, élet, halál - csillagléptékben 502 Az Univerzum kialakulása 506 "A semmi és a végtelen között" 509 Irodalom 511 Név- és tárgymutató (Készítette: Dr. Csurgayné Ildikó) 519