A fizika kultúrtörténete A könyv fekete-fehér, színes ábrákat, fotókat, reprodukciókat tartalmaz. teljes kiadás

TARTALOM Előszó 11 Bevezetés 13 A fizikatörténet kapcsolata mai életünkkel 13 Értékelés és periodizáció 14 Időbeosztás a tudományos tevékenység intenzitása alapján 14 A tudományos megismerés, ahogy a ma fizikusa látja 15 Periodizáció az elméleti szintézis szerint 18 A modellalkotás szerepe 19 A tudományelmélet elemei 20 Periodizáció a fizika társadalmi szerepe szerint 25 Az egyes korszakok alapvető karakterisztikumai 26 Az antik örökség 31 A görögök adóssága 31 A tudomány kezdetei 31 Egyiptom és Mezopotámia 33 Összhangzó szép rend 41 Előzetes áttekintés: időbeli, térbeli és logikai kapcsolatok 41 Misztika és matematika: Püthagorasz 45 Gondolat és valóság 49 Platón a megismerésről és az ideákról 51 Az anyag és mozgás. Az arisztotelészi szintézis 54 Atomok és elemek 54 A földi mogzás: a peripatetikus dinamika 58 Az égi mozgás 64 Az arisztotelészi világkép 68 Részlet Arisztotelész Metafizikájából 70 Az antik szaktudományok csúcsteljesítményei 72 Arkhimédész 72 Az égi mozgások ptolemaioszi rendszere 81 A kozmosz méretei. Geográfai 83 Eszközök, technika 86 Geometria 88 A hellenizmus alkonya 90 Pesszimista bölcsek 90 Ágoston az asztrológia képtelenségeiről 93 Ágoston az időről 94 Az örökség sáfárai 99 Ezer év mérlege 99 Miért nincs folytatás? 99 Európa formát ölt 100 A technika forradalma 105 Kolostorok, egyetemek 107 Az antik örökség átmentése 112 A közvetlen csatorna 112 Bizánc 114 Az arab közvetítés 115 Vissza a forráshoz 116 Hinduk és arabok 117 A tízes számrendszer 117 Algebra - Algoritmus 118 Az arab csúcsteljesítmény 119 Nyugat magára talál 121 Fibonacci: a számolás művésze 121 Jordanus Nemorarius, a statikus 122 A leíró mozgástan: Nicole d'Oresme és a Merton College 124 A megreformált peripatetikus dinamika 125 Buridan impetuselmélete 126 Fizika az asztronómiában 127 Eredmények 128 Nicole d'Oresme érvei a Föld mozgása mellett 129 Természetfilozófia a középkorban 131 Hit, tekintély, tudomány 131 Hit és tapasztalat 134 A reneszánsz és a fizika 135 Művészet, filológia, természettudomány 135 Előrelépés a mechanikában 137 A művészek tudománya 138 Leonardo da Vinci 139 A nyomtatott könyv szerepet kap 141 Rombolás és alapozás 145 A világ 1600 körül 145 Számmisztika és valóság 149 Vissza Platónhoz - új szellemben 149 A múltba néző forradalmár: Kopernikusz 150 Egy kompromisszum: Tycho de Brahe 158 A világ harmóniája: Kepler 159 Galilei - és akiket elhomályosít 163 Az égi és földi vlág egysége 163 Lejtő. Inga. Hajítás 167 Galilei nagysága 173 A háttérben: Stevin és Beeckman 175 A csatlakozás lehetősége 177 Az új filozófia: a kételyből módszer lesz 178 Bacon és az induktív módszer 178 Módszer a biztos igazságok fellelésére: Descartes 181 Descartes mozgástörvényei 183 Az első kozmogónia 184 Mi, magyarok 188 Fény, vákuum, anyag a XVII. század közepe táján 189 A Snellius-Descartes-törvény 189 A Fermat-elv 192 Vákuum és légnyomás 194 Kezdő lépések a ma kémiája felé 198 Descartes-on túl, Newtonon innen: Huygens 200 A dinamika huygensi axiómái 200 A matematikai inga 204 A cikoidális inga 205 A fizikai inga 207 Az ütközési törvények mint az inerciarendszerek ekvivalenciájának következményei 209 A körmozgás 211 Newton és a Principia. A newtoni világkép 212 A Newtonra váró feladatok 212 Az erőhatás a mozgásállapot változatója és nem fenntartója 213 Az egyetemes gravitáció törvénye 218 Részletek a Principiából 220 A filozófus Newton 225 A klasszikus fizika kiteljesedése 233 A XVIII. század induló tőkéje 233 Eredmények, és amiről még nem esett szó 233 Hullám vagy részecske 233 A koordinátageometria 240 A differenciál- és integrálszámítás: az egészen "nagyok" vitája 242 Descartes mellett és ellen 247 Voltaire és a filozófusok 249 Méltó utódok: D'Alembert - Euler - Lagrange 251 A továbbhaladás lehetséges útjai 251 A newtoni mechanika, ahogy azt Euler az utókor számára kidolgozta 253 Az első variációs elv a mechanikában: Maupertuis 256 Az első "pozitivista": d'Alembert 258 A statika eredményei 260 Modern gondolatok 260 A fény százada 262 A felvilágosodás 262 Részletek Holbach: A természetről című művéből 263 A Nagy Enciklopédia 266 D'Alembert. Elöljáró beszéd 267 Kant: A tiszta ész bírálata. Részletek a Bevezetőből 271 Az effluviumtól az elektromágneses térig 273 Petrus Peregrinus és Gilbert 273 A haladás menetrendje 275 Kvalitatív elektrosztatika 277 A mérő elektrosztatikája 281 Az elektromos töltések áramlása 284 Az áram mágneses tere: a newtoni gondolat kiterjesztése 287 Faraday: a legnagyobb kísérletező 290 Maxwell: az elektromágneses tér 295 Az elektromágneses fényelmélet 299 Lorentz elektronelmélete 302 Hő és energia 303 A hőmérő 303 A caloricum mint előremutató elmélet: Joseph Black 304 És mégis mozgás a hő: Rumford 305 Fourier elmélete a hővezetésről 307 A Carnot-ciklus 310 A hő kinetikus elmélete 311 Az energiamegmaradás tétele 312 A termodinamika második főtétele 315 Entrópia és valószínűség 316 Anyagszerkezet és elektromosság: a klasszikus atom 319 A kémia mint az anyag atomos felépítésének propagálója 319 Az elektron: J. J. Thomson 320 Ismét a kémia segít: a periódusos rendszer 324 Az első elképzelések az atom felépítéséről 324 Az egész számok újra felbukkannak: a vonalas színképek 326 A huszadik század fizikája 333 "Felhők a XIX. századi fizika egén" 333 Befejezés vagy kiindulás 333 Mach és Ostwald 334 A relativitáselmélet 337 Az előzmények: az abszolút sebesség mérésének meghiúsulása 337 Beillesztési kísérletek 339 A főszereplők: Lorentz, Einstein, Poincaré 344 Távolság és időmérés 345 A tömeg-energia-ekvivalencia 349 Az anyag mint a tér geometriájának meghatározója 351 Einstein a téridőről 354 A kvantumelmélet 357 A feketesugárzás a klasszikus fizikában 357 Planck: a megoldáshoz az entrópián keresztül vezet az út 360 Az energiakvantum megjelenik 363 Einstein: a fény is kvantált 365 Bohr: az atom "klasszikus" kvantumelmélete 366 A sugárzási formula statikus levezetése: előjáték a kvantumelektronikához 368 A mátrixmechanika: Heisenberg 369 Einstein és Heisenberg 372 A hullámechanika: Schrödinger 374 Heisenberg: a koppenhágai értelmezés 378 Operátorok. Kvantumelektrodinamika 385 A kauzalitás problémája 389 Neumann János a kauzalitásról és a rejtett paraméterekről 392 Mi maradt a klasszikus fizikából? 394 Magszerkezet. Magenergia 396 Visszatekintés az első három évtizedre 396 Az atommagra vonatkozó ismeretek főbb állomásai 403 Miért fluoreszkál az uránsó: Becquerel 404 A hősi kor főszereplői: a Curie házaspár és Rutherford 405 A Rutherford-Bohr-modell kialakul 409 Az első mesterséges magátalakítás 411 A kvantummechanika a magjelenségekre is alkalmazható 411 Rutherford sejtése, Chadwick mérése: a neutron 412 A mag felépítése: magmodellek 413 A maghasadás: kísérleti evidencia, eméleti kétely 416 A láncreakció. az atomenergia nagybani felszabadítása valósággá válik 419 Fúziós energiatermelés: a csillagok fűtőanyaga az ember kezében 422 A fizikus felelőssége 423 Törvény és szimmetria 424 A történész szerepe a ma fizikájának leírásában 424 Az elemi részek megjelenési sorrendje 425 Néhány szó a kozmikus sugárzásról 428 Gyorsítók. Detektorok 429 Az alapvető kölcsönhatások 430 Megmaradási törvények 433 Szimmetria-invariancia-megmaradás 434 Jobb-bal-szimmetria? 437 A kis aszimmetria növeli az esztétikumot 440 Vissza az apeironhoz? 441 Energia az elemi részek segítségével? 443 Az ember és a kozmosz 444 Új információs csatornák 444 A csillagok energiatermelése 446 Születés, élet, halál - csillagléptékben 448 Az Univerzum kialakulása 452 "A semmi és a végtelen között" 454 Irodalom 457 Hivatkozásjegyzék (összeállította: ifj. Gazda István) 461 Név- és tárgymutató (Készítette: Várkonyi Judit, ifj. Gazda István) 473