A jacaranda-fa

A történet a második világháború idején játszódik Burmában. A megszálló japán hadsereg kegyetlenkedéseinek hírére több ezer menekülő indul el az indiai határ felé, hozzájuk csatlakozik egy burmai hegyi falu kicsiny angol kolóniája. A britek között már a menekülés megszervezésekor felszínre törnek az ellentétek. Patersonnak, a rizsmalom fiatal igazgatójának terveit, vezetését mindenki ellenérzésekkel figyeli. Portmant, az aligazgatót a sértettség vezeti; Betteson, az örök vesztes egyaránt irigyli Paterson fiatalságát, bennszülött kedvesét és gyors karrierjét; Mrs. McNairn úgy érzi, hogy Paterson szép ígéretekkel elámította lányát, Connie-t, hogy azután egy burmai szeretőt válasszon nősülés helyett. A menekülőkhöz csatlakozik Brain őrnagy, aki magában gyávaságnak tartja a menekülést, miközben Miss Ross, a buddhista misszionáriusnő a faluban marad. Hosszas töprengés után Miss Allison, a két világ között vergődö angol-burmai félvér ápolónő is a csoporttal tart, mert egyedül dr. Fielding vezette kórházban, a férfi közelében érzi magát biztonságban. A kolónia tagjait felháborítja az is, hogy Paterson nemcsak burmai kedvesét, de annak öccsét is magával akarja vinni. Menekülés közben tovább éleződnek az ellentétek. Amikor Paterson kocsija elromlik, a kis csoport szétszéled, s mire újra összetalálkoznak, már csak - a mindenki által bolondnak tartott - Mrs. Betteson és Connie van életben, de a határt, a hidat egyedül Paterson éri el, két burmai segítőjével. Ekkor már ő is beteg, maradék erejével azonban megszervezi a híd megerősítését, hogy a menekülők autói átkelhessenek a folyón. Bates regénye fordulatos, izgalmas, lélektanilag is pontosan motivált történet.