A köd birodalma

Az elveszett világból és a Méregövből megismert Challenger professzor Sir Arthur Conan Doyle még egy regényében és két elbeszélésében került elő. A kiadó ezeket a műveket rendezte kötetbe. Doyle a magyar olvasóközönség előtt leginkább Sherlock Holmesról szóló történeteiről ismert, amelyek újítást jelentettek a detektívregényben. Ebben a műfajban igen élesen elkülönül élet és halál, ám a szerzőt később foglalkoztatni kezdte az a feltevés is, hogy a két állapotot elválasztó határvonal elhomályosulhat - és a ködbe veszhet. A század első évtizedeiben a racionalizmus elégtelensége bebizonyosodott, és az okkult tudományok iránti érdeklődés, valamint a titkos társaságok népszerűsége erősen megnövekedett Nagy-Britanniában és szerte Európában. (Ez a hullám hazánkat is elérte, a jelenség tetten érhető pl. Szerb Antal A Pendragon legenda című regényében.) Doyle-t is vonzotta a túlvilági élet lehetősége, azonban a kutatáshoz - számos kortársához hasonlóan - tudományos igénnyel fogott hozzá. Mindez élénken tükröződik "A köd birodalma" című művében, amely a megjelenésének idején igen nagy népszerűségnek örvendő okkult regény valamennyi sajátos elemét tartalmazza. Spiritiszta szeánszok, a túlvilágról praktikus vagy érzelmi töltésű üzeneteket küldő halottak, a két világ közt elakadt, halálukat tudomásul venni nem tudó eltévedt lelkek, segítségükre siető médiumok, kísértetház, eltántoríthatatlan lelkész, hit, kételkedés, küzdelem és üldöztetés - csak néhány elem az érdekfeszítő regényből. A szellemvilág ellen kezdetben tiltakozó, a racionalitás talaján két lábbal álló megrögzött materialista, jelen esetben a zord Challenger professzor személyes élményei hatására végül kénytelen szembenézni azzal, hogy a lehetőségek körét ki kell tágítania a természetfeletti irányába is. Az izgalom és a misztikum mellett a regényből az intellektuális kihívás sem hiányzik, ezért "A köd birodalma" mint Sir Arthur Conan Doyle egyik legszínvonalasabb műve, méltán tarthat számot a mai olvasó érdeklődésére. Az elbeszélések közül A dezintegrátor egy korszakalkotó találmány sorsáról szól, az Amikor a világ sikoltott című elbeszélésben pedig Challenger azon elméletét igyekszik bizonyítani, miszerint a Föld egy élő organizmus.