A magyar sportnyelv története és jelene

TARTALOM: Előszó 11 A sport szó jelentéstörténete a magyarban és kapcsolata a rokon értelmű szókhoz 15 A sport szó az Értelmező Szótárban 15 Az első elnevezések: testgyakorlás, testgyakorlat, gymnastica, athletica, testi nevelés (testi pallérozás, test formálása, testi mívelés) 15 Az angol sport hazánkban 18 A sport szó nagyobb elterjedésének akadályai 21 A dugonicsi torna szó és a tornázás 23 A hivatalos nyelv állásfoglalása 24 Az új athletika 24 Testedző sport, testedzés 25 Testnevelés 26 A sport a századvégi sportújságokban 26 A sportsajtó és a sportnyelv 31 A sportfogalom a Nemzeti Sportban és a Sporthírlapban 32 A sport fogalma Siklóssynál 33 Napjaink sport-meghatározásaiból 34 Megjegyzések az Értelmező Szótárhoz 35 Sportjellegű tevékenységek nyelvi nyomai a nyelvújításig (896-1772) 36 Sportjellegű tevékenység kifejlődése és lelőhelye 36 Az idegen nyelvű nyelvemlékek 37 Anonymus turnamentum adata és Dugonics torna szava 37 Egy Regino-idézet nyelvi hatása 40 A XVI. századi városi krónikák és egy anakronizmus 40 Magyar nyelvemlékek 40 Sylvestertől a "verseny" kifejezője: szökjünk hamarját 41 A XVI. sz. első negyedéből: hamarját futna, töttem laptázást 41 Tinódi, Ilosvai, Heltai egy-két kifejezése 41 Egy "sporttudósítás" külföldről 1620-ból 42 A testgyakorlás a tudományban 43 A testgyakorlás Comenius iskolájában 43 Sportjellegű tevékenység szórakoztatási céllal 44 Bethlen Miklós egyéni testgyakorlása 44 A korszak szótári anyagából 44 Összegzés 45 A nyelvújítás a felvilágosodás és a reformkor testi nevelésében (1772-1849) 48 A testi nevelés szakirodalmának első magyar művelői 48 Fejezetcímbe kerül a test gyakorlása 48 Mátyus "A testnek gyakorlásáról közönségesen" 49 A testi nevelés szakkifejezés első használói 51 A testi egésségesítő gyakorlások-ról és a "mulattatás"-ról 51 A mozgások osztályozása 52 A testgyakorlás haszna a "köznépre": Vedres, Falusi 52 A görög testgyakorlás a magyar nyelvben: Kis János (1809), Szabó János 53 Az első tudományos cikk "A testet tárgyazó nevelésről" 54 A testgyakorlás helye a régi és újabb neveléstudományban 54 Önálló könyv "a testnek nevelésé"-ről 54 Könyv a lovaglás "rendszeres oktatásá"-ról 55 A sport első próbálkozásai 56 Wesselényi és Széchenyi gyakorlati sportnyelve 56 Az időszaki sajtó nyelvi anyagából: testgyakorló/testgyakorlati/gimnasztikai-intézet, uszoda, olympiai játékok, verseny, verseny(e)zők, bíróság, csónakda, sport, torna 58 Az első magyar nyelvű szakkönyv a vívásról 59 Gyakorlati szakkönyv az úszáshoz 59 Szótárainkból 60 Összegezés 60 A magyar sportélet kibontakozásának nyelvi képe (1849-1896) 65 A sport szó terjesztése és az angol hatás 65 A vadászat sportja és a lóverseny előkelő köreinben 66 Az első magyar sportújság és tudósítások az angol sportéletből 67 A Vadászműszótár -, és függeléke: a Versenyműszótár 67 A tornázás mozgalma hazánkban 68 Az elméleti alap: Bakody írásai 68 Batizfalvi és Zimányi testgyakorlati nyelve 69 A Matolay-teremtette tornaszaknyelv 70 Az evezés magyar szakkönyvet kap 75 Az 1868. évi törvénycikk "tanodai" tornatanításának nyelvi hatása 76 A "német torna" visszahatása: - az angol athletikai sportok és testedző játékok 77 Esterházy magyar tudósításai angol sporteseményekről 77 Molnár Lajos írásba foglalja a tágabb értelmű athletika nyelvét 79 A kolozsvári "Sport" című újság 82 Bepillantás a lovaglás és a lóverseny szókészletébe 83 A torna és az atlétika harca a nyelvben 83 A "magyar torna" ébredezése és az "eltornászosodás" 84 A magyar labdajátékok könyvei: Hamary és Porzsolt Lajos 86 Az első kiegyenlítő lépések a szakkérdésekben és az egységesítésre való törekvés a szaknyelvben 87 A Tornaügy (1883) és a Herkules (1884) 87 Porzsolt Lajos gyakorlati kiegyenlítő munkája 88 Az egyleti élet írásos nyelve és Szontagh Ábrahám szaknyelvi munkássága 89 A tornairodalom gyűjteményes kiadásai 91 A Sport-Világ c. szaklap (1893) és a versenyszabályok 93 Az újkori olympiai játékok előszele: újabb magyar könyvek a görög versenyekről 94 Egy-két megjegyzés az időszaki sajtó szerepéről 95 Egyes sportágak (korcsolya, vívás, kerékpár, sí, football) szakkönyvei korszakunk végéről 96 Adatok nagyszótáraink szemléjéből 98 Összegezés 98 A modern sportélet nyelve (1896-1920) 103 Az első olympiai versenyek hazai előkészületei 103 A Pesti Hírlap és a Pesti Napló hatása sportnyelvünk alakulására 103 Az olympiai versenyprogram hiteles fordítása a Sport-Világban 104 Születő sportkifejezések 105 Tudósítások az olympiai játékokról: a Pesti Hírlap és a Pesti Napló stílusa 106 A sikeres sportszereplés következménye 107 A testi nevelés újabb könyvei 107 Modern könyv a sportok egészségtanáról 108 Az újonnan tanult sportanyag a nyelvünkben 109 A millenium és a sport 109 A verseny-beszámolók címeiből 109 Az első újsághírek a footballról 110 Módszerváltásunk szükségességéről 111 A labdarúgás nyelvének alakulása 111 Az első helyen századunk magyar sportnyelvében 112 Bemutató a Sport-Világban 113 A labdarúgó-játék terminológiájáról általában 113 A terminológia elemzése 115 A Nemzeti Sport és a Sporthírlap kapcsolata a labdarúgáshoz 118 A labdarúgás első jelentkezése közvetlenül a világháború után 121 Kialakul az úszás verseny-terminológiája 122 Az első magyar olympiai diadal a sajtó nyelvében 122 Adatok a sajtó hazai beszámolóiból 123 Az úszóversenyszabályok 124 A vízi poló-játék szabályai magyarul 124 A Nemzeti Sport szókészletéből 124 Modernizálódik az atlétika alapszókincse 126 Az olympiai versenyek szakmai fejlődésének tükröződése a sajtóban 126 A Magyar Athletikai Szövetség Könyvtár sorozatának szakkönyve 129 Megjegyzések a tornasport nyelvéhez 129 A nehéz atlétika próbálkozásainak nyelvi emlékei 130 A súlyemelés 130 A birkózás 130 Az ökölvívás 131 Magyarosodás a vívás szókincsében 132 A kerékpározás és a tömegek nyelve 133 Az evezés nem tud kilábalni az angol terminológiából 135 A tennis magyar kifejezéseinek feltűnése 135 A céllövő sportból 136 A ping-pong v. az asztali-tennis a magyar sportéletben 137 A téli sportok (korcsolya, szín, szán-verseny, jéghockey) 137 Kisebb sportok nyelvi nyomai 139 A sportnyelv és a nyelvészet 139 Összegezés 141 Sportnyelvünk a két világháború között: - és a sportnyelvújítás (1920-1945) 147 A Nemzeti Sport célja: a tömegsport 147 A Sporthírlap a jubiláló Nemzeti Sportról 147 A sportnyelvújítás előzményei és szükségessége 148 A Nemzeti Sport magyarító mozgalmának "rajt"-ja, és a célok 149 A Magyarosan szerepe a mozgalomban 1936-tól 152 A Pesti Hírlap Nyelvőre és a nyelvtisztító mozgalma 156 A sportnyelvújítás eredményeinek értékelése 156 A sportnyelvi stílus 157 A sportirodalom stílusjegyeiről általában 157 A Nemzeti Sport és a Sporthírlap stílusának különbsége 158 A magyar sportirodalom műfajairól 160 Böngészet a sportágak szókészletének újabb állományából 162 Összegezés 165 Sportnyelvünk jelene (1945- ) 168 A felszabadulás és a sportélet 168 A tömegsportért 168 Sportkönyvkiadás és a sportsajtó 169 A politikai élet nyelvi tükröződése a szókészletben 169 A mozgalmi zsargon és a sportnyelv stílusa 170 Sportnyelvi átadások köznyelvünknek 170 Napilapjaink és az olvasók a sportnyelvért 171 Egy korai elemző cikk sportsajtónk nyelvéről 172 A Népsport aktuális sportnyelvi kérdésekről 173 A rádió és a televízió sportnyelve 175 A szaksajtó nyelvének bírálata 177 "Visszaidegenesedési" folyamat 177 Sportszakirodalmunk stíluselemei 178 Mai sportszaknyelvünk stíluseszközeiről 178 Egy-két újabb sportnyelvi metaforáról 180 A legújabb kifejezések sportágak szerint 183 Összegezés 186 Irodalom (Forrásjegyzék és rövidítések) 191 Sportnyelvtörténeti szótár 205