A péceli kiskastélyos világ - Rádayak, Szemere, Kölcsey - 200 éves a Felelet a Mondolatra (Antimondolat) vitairat

Elfeledett nyelvészek, nyelvi hétköznapok. Elsőként az éppen 200 éve ezelőtti Felelet a Mondolatra röpirat kapcsán igyekszünk feltárni az akkori szereplők magatartását, megrajzolni arcképét. Kazinczy vezéralakja körül most leginkább Szemere Pál és Kölcsey Ferenc bukkan fel, szemben állva a veszprémi Somogyi (ahogy ők gúnyolják: Bohógyi) Gedeonnal és a debreceni nyelvészekkel, kitérve a két vitaíró (újabban sokat taglalt) kapcsolatára. A kép persze nagyon összetett. Levelekből, dátumokból, megjegyzésekből, helyszínekből és természetesen írói szövegekből, szótárakból igyekszünk rekonstruálni, kikövetkeztetni egy 200 évvel ezelőtti magyarországi kulturális esemény erőviszonyait, szereplőinek arcképét. Ezért mentünk el a helyszínre is, 2015. szeptember 25-én például a hely szellemével ismerkedtünk, Fráter Zoltán irodalomtörténész meghatározásával: a péceli kiskastélyos világgal. Pécelt akár második Széphalomnak is nevezhetnénk. Berecz Ágnes és Lángi József (2003) szép kiállítású könyve: az Aranyidők a péceli Ráday-kastélyban bemutatja egy középnemesi család barokk életmódját, a Ráday-kastély oldalfalain fennmaradt monokróm (szürke tónusú) faliképeket és azok metaforikáját. A kastélyt jelenleg a Műemlékek Állami Gondnoksága üzemelteti, rekonstrukciója folyamatos, látogatható.