Az 1956-os forradalmat és szabadságharcot, hadüzenet nélküli háborút követő megtorlások Budapesten a Kádár korszakban

A 2009-ben elkezdett kutatásom középpontjában a megtorlások állnak, amelyeket döntően az állambiztonsági szolgálatok anyagaira támaszkodva dolgoztam fel. Kutatásom eredményeként bemutatom, hogy nem csak egy-egy per, hanem valamennyi általam megismert per előkészítésében a kihallgatások és a perek koncepció alapján történtek. A kihallgatásokat, fogva tartottakkal való bánásmódot kegyetlen fizikai és lelki terror jellemezte. Fogdaügynököket vetettek be és lehallgatásokat, beszervezéseket alkalmaztak, dokumentációkat semmisítettek meg a koncepciós perek előkészítésében. A Kádár korszakban az V. kerületi sortüzeket elhallgatták, az október 24-ei HM előtti sortüzet igyekeztek összekeverni az október 25-ei eseményekkel. A Néphadsereg téren a katonák foglyokat is ejtettek, akikről a későbbi híradások döbbenten állapították meg, hogy milyen fiatalok és szinte mind gyermek. A forradalom és szabadságharc üzenetei történelmi világító torony számunkra. A politika primátusa érvényesül a gazdaság felett az egypárt rendszerben. Az 1956-os magyarországi forradalom és szabadságharc kiinduló pontja volt a későbbi történelmi eseményeknek Kelet-Európában (forradalmi mozgalmaknak, rendszer-változásoknak), valamint a Szovjetunió felbomlásának. Az 1956-os magyarországi események hiteles történelmi bemutatása segíti az eligazodást a mai eseményekben. Az események bemutatását és a megtorlások leírását segítik a személyes és családi élményeim. .