Az Aranybogár, A fazékember

Részlet: "Jó néhány éve már, hogy Mr. William Legrand meghitt, benső barátom lett. Régi hugenotta család sarja volt, hajdan gazdag, de a sorozatos balszerencse nagyon megcsappantotta vagyonát. Hogy elkerülje rossz sorsának következményeit, a zaklatásokat, otthagyta New Orleanst, ősei városát, és a Sullivan-szigeten, Charleston közelében, Dél-Kaliforniában vert tanyát. Különös hely ez a sziget. Körülbelül három mérföld hosszú, és földje csupa föveny. Szélessége sehol sem több negyed mérföldnél. A szárazföldtől alig észrevehető, mocsaras, náddal, sással lepett vízsáv választja el, nagyszerű búvóhely a vízityúkoknak. Növényzete, amint az várható is, gyér vagy legalábbis satnya.Magasabb fa nincs is rajta. Nyugati csúcsa közelében, ott ahol a Moultrie-erőd áll. annál a néhány nyomorúságos faházikónál, melyet nyár idején a Charleston porából és mocsárlázából menekülők nyaralóhelyül szoktak kibérelni, kócos pálmaliget található. Különben az egész szigetet, ennek a nyugati csúcsnak és a tengerparti föveny kemény, fehér sávjának kivételével, az az édes illatú mirtusz borítja be sűrűn, amelyet Anglia kertészei oly nagyra becsülnek. A bozót itt gyakran tizenöt-húsz láb magasra is megnő, áthatolhatatlan szövedékbe fonódik, és a levegőt illattal telíti."