Balázs mester, az asztali örömök historikusa - Híres emberek kedves ételei

Saját képekkel - Ismertető: Balázs mester: Magyar-történelem-régészet szakon végzett az ELTE-BTK-n és ugyanott is doktorált 1965-ben, Somogy megye muzeológiájának története, különös tekintettel a régészetre című dolgozatával. Muzeológusként került a Rippl-Rónai Múzeumba, majd ott is eljutott az igazgatóhelyettesi címig. 1973-tól már Budapesten tevékenykedett és a Központi Múzeumi Igazgatóság Népművelési és Propaganda csoportját irányította, később a Múzeumi Restaurátor és Módszertani Központ osztályvezetője volt. Munkája során több múzeummal is virágzó kapcsolatot alakított ki, így ismerkedett meg Borza Tiborral, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum akkori igazgatójával. 1978-tól el is szegődött az Fortuna utcai MKVM-hez mint főmuzeológus. Borza Tibor 1984-ben vonult nyugdíjba, az igazgatói székben 1983-tól dr. Draveczky Balázs követte. Mialatt a múzeumot igazgatta, példamutató kapcsolatokat alakított ki a múzeum és a vendéglátóipari-, kereskedelmi- és idegenforgalmi szakmák között. Szenvedélyesen kutatta a vendéglátást, gasztronómiát, a kulináris hagyományokat. Szakmai munkássága a mai napig egyedülálló, számos könyvet írt, folyamatosan publikált, mindezek mellett a múzeum hírét is vitte a nagyvilágban. Együttműködött társadalmi- és civil szervezetekkel, a szakmai közép- és felsőfokú oktatással, nemzetközi kapcsolatokat épített. A történelmi értékmentő kezdeményezéseket nem csak itthon, hanem a határainkon túl is felkarolta. Tanítómesterének Móra Ferencet vallotta attól a naptól kezdve, hogy fellelte naplójegyzetei között az alábbi bölcsességet: ,,Előbb-utóbb rájön az ember arra, hogy az életet csak úgy lehet elviselni, ha megtaláljuk benne a testhez álló vesszőparipákat." Elmondhatjuk - és ezt elmondta ő maga is még életében - hogy ő megtalálta a maga ,,testhez álló vesszőparipáját". Az MKVM-ben töltött évei alatt mindig is az volt a célja, hogy felfedezze a hazai fehér asztal kulináris örömeit és ezeket a kultúrtörténeti igazgyöngyöket minél szélesebb körben tudja megismertetni. Ezt a célt szolgálták megjelent könyvei is. Kutatásai során sorra fedezte fel a jobbnál-jobb históriákat, recepteket, konyhai meséket, étkezési adomákat. És számos hiteles történetet is a nagyközönség elé tárt. Bizonyos szempontból sosem fordított hátat a régészetnek, csak más jellegű terepen végezte az ásatásokat. Iratokat, dokumentumokat, visszaemlékezéseket, újságokat és számos egyéb irományt mentett ki poros temetőjükből. A legapróbb töredék is felvillanyozta, mindenből valami régi-új történet elevenedett meg előtte. Ezeket a régészeti felfedezéseket juttatta el az olvasókhoz is könyvein keresztül.- További ismertető: "Belelapozás".