Családi boldogság

A Családi boldogság-ot az akkor 30 éves fiatal író 1858 decemberében kezdte írni, és 1859 április elején fejezte be. Az életrajzi vonatkozásokban is gazdag művében azt bizonyítja, hogy az igazán boldog családi élet harmóniája milyen erőt, lelki nyugalmat és biztonságot ad, s milyen békés, gyengéd szeretetben egyesíti a férjet, feleséget, szülőket és gyermekeket. A kötet másik kisregényét, Az ördög-öt Tolsztoj harminc évvel később, 1889 őszén, a Kreutzer szonáta befejezése után írta. A két kisregény kölcsönösen kiegészíti, egyben cáfolja is egymást, a Bibliából vett mottója is azonos. A Kreutzer szonáta házasságtörő asszonya a testi szerelem miatt bűnhődik, Az ördög-ben viszont mintha az aszketizmus szellemében ítélkező Tolsztoj maga is elismerné a testi vágyak fékezhetetlen erejét. Az ördög-ben is felbukkannak az író személyes emlékei: házassága előtt viszonya volt egy Jasznaja Poljana-i parasztasszonnyal. Az először betiltott Kreutzer szonáta kiadásához Tolsztoj felesége szerezte meg a cári engedélyt, Az ördög csak az író halála után jelenhetett meg: kéziratát gondosan elrejtette hozzátartozói elől. TARTALOM Családi boldogság (Szőllőssy Klára) 7 Kreutzer szonáta (Németh László) 109 Az ördög (Szőllőssy Klára) 207