Emil és a három iker (Emil und die drei Zwillinge) - Borbás Mária fordítása; Orosz István Fekete-fehér illusztrációival

Fülszöveg Adva van egy sötétkék ünneplős iskolás fiú - nem szereti az ünneplő ruhát -, egy Kalapocska nevű berlini lányka - ez a csúfneve -, továbbá egy Berlinig közlekedő vonat fülkéje - itt szokott kezdődni a bonyodalom. Az ismeretlen tényező: egy keménykalapos úr - nézzünk csak alaposan a körmére. A többi tényezőnek elég csak a nevét említenünk: egy szálloda a téren, valahol Berlinben, na meg egy kis bankfiók. Ha ezeket a tényezőket egymással kapcsolatba hozzuk, a megoldás a világirodalom egyik legismertebb gyermekregénye lesz, izgalmas krimi, a felnőtt krimik szabályai szerint alakulva, de mégis túlnőve azokon, hiszen éltető eleme a humor, a Kaland. Rajta, nyomozzunk együtt Emillel, de valahogy el ne felejtsünk közben nevetni! Előszó Egész csomó gyerek olvasta az Emil és a detektívek című könyvet. És egész csomó gyerek nem olvasta. Az előzőket az egyszerűség kedvéért ezentúl "szakemberek" néven fogom említeni, az utóbbi csoporthoz tartozók pedig a "beavatatlanok". ez a felosztás már csak azért is ajánlatos, mert mindkét csoport részére külön előszót írtam. - Rend a lelke mindennek - jelentette ki Károly bácsi, és az utolsó tányért is a falhoz csapta...