Földiekkel játszó égi tünemény

Nagy költő ihlető múzsájának lenni páratlan megtiszteltetés, irigyelt sors. Hány és hány nemzedék fordult kiapadhatatlan érdeklődéssel Petrarca Laurájának, Goethe Krisztájának, Petőfi Júliájának személye felé! Halhatatlanok ők, de halhatatlanságukat a költőnek köszönhetik, akit remekművek alkotására ihletett szépségük, egyéniségük, nőiességük. Ilyen megtisztelő szerep jutott osztályrészül Vajda Juliannának, a komáromi gazdag gabonakereskedő szépségével és értelmével tündöklő leányának is, aki iránt halhatatlan szerelemre lobbant Debrecen elűzött nagy fia, Csokonai Vitéz Mihály, a Lilla-dalok költője. Huszonöt éves volt a nagy vagabundus, az országjáró poéta, aki fejébe vette, hogy az irodalomból él meg - elsőnek a honban -, amikor a sors megajándékozta a nagy szerelem boldogító élményével. Ki volt Lilla, viszontszerette-e a költőt, miért váltak szét útjaik? - ezekre a kérdésekre kapunk választ Csathó Kálmán Csokonai-regényében.