Halló! Sebastian?

"-Mert te vagy a császár, mi? - mondom. - Mindig csak te, csak te, csak te! - Hát aztán! - Előrenyújtja a fejét, az arca ott van szorosan az arcom előtt. - Miért nem csinálod te is ugyanezt? Mondd azt, hogy nem érek rá, más dolgom van, nem igazodhatom örökké hozzád. Amikor megismerkedtünk, állandóan foglalkoztatott valami. A kémia például, Azt miért kellett abbahagynod? - Nem mintha az nagyon érdekelt volna téged - mondom. - Ez nem igaz! - kiált Sebastian olyan hangosan, hogy egypár járókelő megfordul. - Igenis tetszett, Az ötleted. Amit kitaláltál! Az utcán egy műanyag pohár hever. Sebastian belerúg. A pohár odébb gurul egy kicsit, aztán nem mozdul. - Most viszont csak azt akarod, hogy állandóan fogjuk egymás kezét. Ezt én nem tudom elviselni..."