Ismeretlen(?) naprendszerünk (Kelemen Eörsné illusztrációival)

Az Univerzum-könyvtár e kötetében arról kívánunk jelentést adni olvasóinknak, hogy az úrkutatás megindultával milyen forradalmi változások zajlanak le azokban az ismereteinkben, amelyeket évezredek során szűkebb világunkról, a csillagos égről, s benne naprendszerünkről kialakítottunk. Az első, még kezdetleges távcsövekkel végzett megfigyelések alapján értettük meg igazán, hogy a Föld nem a világ közepe, hanem társaival a nap körül kering egy rendszer tagjaként, amelynek középpontja a nap. E megfigyelések óta szakadatlanul változott az a kép, amelyet Naprendszerünkről kialakítottunk, de mégis még századunk közepéit is abban a meggyőződésben élhettünk, hogy többé-kevésbé jól ismerjük ezt az egyetlen Naprendszert, amelyet puszta szemmel is láthatunk. De hogy milyen szegényesek évezredek során felhalmozódott ismereteink a Naprendszer valóságos képéhez viszonyítva, arra csak a hatvanas évek elejétől kezdtünk rádöbbenni. Ezek az évek forradalmi változások évei voltak a Naprendszerkutatásban. Ekkor indult meg az űrrakétás, űrszondás bolygókutatás, és az eredményei fokozatosan, de rendkívül gyorsan átformálják a közvetlenül mellettünk levő világegyetemrészről kialakult elképzeléseinket. Hédervári Péter ebben a könyvben nem arról akart elsősorban képet adni, hogy miként alakult ki, miként jött létre Naprendszerünk, hanem arról kívánt jól rendezett, átfogó képet nyújtani, hogy milyennek ismertük meg 1982 végéig a Napot és a körülötte keringő hatalmas rendszert, amelynek határait térben egyre távolabbra kell helyeznünk, hiszen e határok annak függvényében tágulnak számunkra, ahogyan kutatóberendezéseink hatásfoka növekszik, és ennek köszönhetően gazdagodik is tudásunk. Ahogy az űrszondák műszerezettsége tökéletesedett, úgy kellett egyre többféle, korábban nem ismert objektumot besorolni a korábban már megismertek közé, és annyiszor kell leszámolnunk az egyes égitestekről már kialakított képünkkel, és helyébe újat, gazdagabbat és meglepőbbet állítanunk, ahányszor csak újabb, gazdagabban felszerelt űrberendezés küld róla jelentést. A szerző a hatalmas új ismeretanyagot ábrákkal és fényképekkel igyekezett szemléltetőbbé tenni. Ez a könyv olyan értelemben nem lezárt, hogy azt mondhatnánk, íme, ilyen a naprendszerünk, hanem csak abban az értelemben, hogy az utóbbi negyedszázadban, a nyolcvanas évek elejéig ennyire és ilyennek ismertük meg. Biztosak vagyunk abban, hogy az elkövetkező években még sok új tényt ismerünk meg környező világunkról, olyanokat, amelyeket még sejteni sem sejtettünk, de azokat csak akkor érthetjük meg igazán, ha a napjainkban már megszerzett és közkinccsé tett tudást magunkévá tesszük. Ebben segít Hédervári Péter ezen könyve. Mindenkinek ajánljuk, akit érdekel, hogy milyen világban élünk. TARTALOM: Bevezető 7 A Naprendszer fejlődésének törvényei 9 A napkutatás néhány új eredménye 13 Robbanásos protuberanciák 13 A korona átmeneti jelenségeinek felfedezése 14 Naplégköri rendellenességek és a belső korona alakja 18 A koronalyukak 19 A napfelszín fénylő pontjai 20 A szupergranulák 21 Sok évtizedes napfoltminimumok 23 Valóban volt Marunder-minimum? 26 A Nap lüktetése és forgása 27 A bolygók közötti tér 33 Gyűrű a Nap körül? 33 Az állatövi fény és ellenfény 35 Napszél és földcsóva 36 A Merkúr 43 Hold-szerű felszín 43 Vulkanizmus és tektonika 48 Hőtörténet és általános fejlődés 51 Mágnesesség és sugárzási övezet 54 A Vénusz 57 Mi rejlik a felhőtakaró alatt? 57 A legújabb radarmérések eredményei 60 Kövek a felszínen 64 Belső szerkezet, termális modell és a Vénusz fejlődése 68 Működnek tűzhányók a Vénuszon? 70 Mágneses tér, sugárzási zóna és ionoszféra 73 A légkör felépítése és az üvegházhatás 75 Szélviharok és az atmoszféra szuperrotációja 80 A Föld 85 A lemeztektonika elméletének alapvonalai 85 Óceáni hátságok 88 Óceáni árkok 88 Töréses lemezhatárok 93 Gomolyáramlások, forró pontok és a globális hőáramlás 95 A Föld mint hőerőgép 98 A bolygórendszer keletkezése és a Föld fejlődésének néhány állomása 100 A másodlagos őslégkör, az ősóceán és az élet megjelenése 106 Kozmikus katasztrófák 109 Gyűrű a Föld körül 112 Eljegesedések és hegységképződés 116 A Föld-Hold rendszer múltja és jövője 117 A Hold 121 282,5 kg tömegű kőzet- és poranyag 121 Gyűrűs hegyek, kalderák, meteoritkráterek 126 További vulkáni eredetű képződmények 128 Holdrengések, tranziens jelenségek, földrengésfények 130 A Hold belső szerkezete és mágnesessége 134 A Mars 139 Az Észak-Dél aszimmetria 139 A Valles Marineris és a nagy tűzhányók 143 "Élő" vulkánosság és szeizmitás 147 A medencék és a vulkáni hátságok kifejlődése 149 A kráterek 152 A Viking-űrszondákkal elért eredmények 154 Belső szerkezet, általános fejlődésmenet és mágnesség 158 A Phobos és a Deimos 160 Porholdak, kisbolygók és egy különös égitest 167 A Kordylewski-féle objektumok és librációs pontok 167 Az aszteroidák - általában 168 Néhány új eredmény 169 Trójai kisbolygók 173 Apollo-típusú aszteroidák és Föld-kisbolygó ütközések 175 A Kowal-féle objektum 179 Az üstökösök 183 A Whipple-modell 183 Fényrobbanások és az üstökösök anyagvesztesége 186 A mag forgása 189 Az Oort-féle felhő 191 Hogyan keletkezett a Napot övező üstökösgyűrű? 193 A Jupiter-típusú bolygók 195 A Jupiter és a Szaturnusz összehasonlító vizsgálata 195 Magnetoszférák és mágneses terek 202 Az Uránusz 210 Ki fedezte fel a Neptunusz bolygót? 213 A Naprendszer perifériáján 215 Gyűrűsrendszerek és holdak 219 A Jupiter, a Szaturnusz és az Uránusz gyűrűi 219 Van-e gyűrűje a Neptunusznak is? 231 A Galilei-féle holdak 236 Extraterresztikus vulkánosság I. 241 Extraterresztikus vulkánosság II. 247 Felderítő geológiai térképezés (Maursky és munkatársai, 1979) 247 Geológiai kéregmodellek (Maursky és munkatársai, 1979) 248 Időskála és felszíni korok (Maursky és munkatársai, 1979) 249 Vulkáni képződmények (Carr és munkatársai, 1979) 251 Egyidejű szilikátos és kénes vulkánosság? (Carr és munkatársai, 1979) 252 A kitörési felhők (Strom és munkatársai, 1979) 253 Egyéb valószínű kitörések (Strom és munkatársai, 1979) 254 A kén és a kén-dioxid szerepe az Io vulkánosságában (Smith és munkatársai, 1979) 254 Kénfolyások az Ión (Sagan) 256 További Jupiter-holdak 257 Europa, Voyager-1 (Smith és munkatársai, 1979) 257 Europa, Voyager-2 (Smith és munkatársai, 1980) 259 Ganymedes, Voyager-1 (Smith és munkatársai, 1979) 260 Ganymedes, Voyager-2 (Smith és munkatársai, 1980) 261 Kallisto, Voyager-1 (Smith és munkatársai, 1979a) 263 Kallisto, Voyager-2 (Smith és munkatársai, 1980) 265 A tizenötödik Jupiter-hold és az Amalthea (Smith és munkatársai, 1979a, 1980) 265 Három holdtípus 266 A Szaturnusz kísérői 266 Általános tulajdonságok 267 Az újonnan felfedezett holdak 268 A Mimas 269 Az Enceladus 270 A Tethys 271 A Tethys pályáján keringő holdak 272 A Dione 273 A Dione pályája mentén keringő hold 274 A Rhea 274 A Titan 275 A Hyperion 277 A Japetus 277 Phoebe 279 A Plutó, mint a Neptunusz megszökött holdja 280 A Naprendszer egyéb égitestei 283 Létezik-e még nagybolygó a Plutón túl is? 283 Meteorrajok és kozmikus por 287 Meteoritok és meteoritkráterek 289 A tektitek 300 Utószó 315 Függelék 317 Irodalom 323