Ketten

Ismertető: Részlet a könyvből: Megcsókolták egymást. Fiatalok voltak. A csók oly természetesen születik meg az ajkon, amikor húsz éves a lány! Nem szerelem ez, csak játék: nem a boldogságot keresik, csak a percnyi örömet. A szívnek nincs még vágya: a gyermekkorban elhalmozták szeretettel, elborították gyöngédséggel. Maradjon hát most szótlan a szív. Aludjék! Feledkezzünk meg róla! Nevettek. Halkan mondották ki egymás nevét (alig ismerték egymást). - Marianne! - Antoine! Azután: - Tetszel nekem. - Hát még te, mennyire tetszel nekem! Keskeny díványon ültek egy sötét szobában! A lámpát eloltották. Egy másik pár, a már pislogó tűz elé állított ellenzőtől félig eltakarva, csendesen beszélgetett, ügyet sem vetve rájuk. Előttük egy fiatalember, keresztbetett lábakkal a földön ülve, fejét tenyerébe hajtotta, mintha aludnék. Mind az öten ebben a kis Páris-környéki vendéglőben vacsoráztak. A leányok báli ruhát viseltek. Az egész hirtelen szeszély, bolondos kiruccanás volt: egy unalmas estélyről szöktek el. Kifutottak Párisból, amerre éppen kocsijuk fordult. Húsvét éjszakája volt, a háború utáni első morcos, esős tavasz. De most már haza kell menni: lassan pitymallani kezd. - További ismertető/ízelítő: "Belelapozás".