Kristályoktól bolygótestekig

A természettudományok újkori fejlődését - eltekintve az ókori tudósok világképalkotási törekvéseitől - az egyes szakterületek mélyreható, részletes kutatása jellemzi. A kutatók nyilvánvalóan rájöttek, hogy eredményeket csak szűkebb területek művelésével érhetnek el. Természetesen az ilyen specializálódás gyakran felvetett általános érvényű, az egész emberi gondolkodást érintő alapelveket is, amelyek végső soron ébren tartották az egyetemes érvényű, az egész környező világot egységes elgondolásba foglaló tudományos igényű magyarázatok jelentőségét. Ebből az igényből fakadt hazánkban a hatvanas évek második felében a természetben felismerhető energiaáramlások rendszeres vizsgálatának szüksége. Néhai Szádeczky-Kardoss Elemér akadémikus szervezésében néhány tudományközi ankéton kívánták a szakemberek rendszerbe foglalni az energiaáramlások megfigyelt tényeit, és az ismeretében hidakat építeni az egyes tudományterületek között, illetve lehetőleg kitölteni az érintkezési területeken észlelhető hézagokat.