Őslénytan

A múlt életével foglalkozó őslénytan nagy hagyományú és robbanásszerűen fejlődő tudomány. A leíró őslénytani monográfiák mellett egyre nagyobb számban látnak napvilágot az oknyomozó, elméleti, nagyobb összefüggéseket feltáró munkák. Új résztudományok különültek el, mint amilyen a paleofiziológia, paleoökológia, biosztratinómia, plaobiogeográfia stb. A genetika fejlődése és a rétegről rétegre gyűjtött hatalmas őslénytani ismeretanyag kiszélesítette az evolúciós kutatásokat. Indokolt tehát úgy összefoglalni a legújabb eredményeket, hogy figyelembe vegyük a klasszikus adatokat is. Az ,,Őslénytan" tankönyv célja tehát többrétű. A történeti bevezető után részint tárgyalja a múlt dokumentumainak fennmaradási módját, a fosszilizációt, részint foglalkozik az egykori élőlények tér- és időbeli elterjedésével és az ebből levonható következtetésekkel, emellett foglalkozik az evolúció alapkérdéseivel is. Az általános őslénytani ismeretek után a törzsfejlődés figyelembevételével tekinti át a fosszilis és a ma élő növények, valamint állatok rendszerét. Ebben az értelemben a mű az első magyar nyelvű ,,teljes" őslénytani tankönyv, a legfontosabb alapismeretek elsajátítására hivatott, a szakirányú képzés tankönyve számára tartva fenn a részletesebb ismertetéseket. A mű azok számára készült, akiket a természet múltja érdekel.