Toll, irón, méreg

Részlet a könyvből: Személyek: Cyril és Vivian. Színhely: Falusi úrilak könyvtárszobája Nottinghamshireben. Cyril (a nyitott ajtón át jön be a terraszról): Drága Vivianom, miért zárkózol be egész nap a könyvtárszobába? Csodásan szép a délután. A levegő nagyszerű. Az erdőre úgy borul a köd, mint a szilva bíborhamva. Jöjj, nyujtózzunk el a füvön, cigarettázzunk és élvezzük a természetet. Vivian: Élvezzük a természetet! Örömmel, mondhatom, hogy ezt a tehetségemet már elvesztettem. Mondják, hogy a művészet még inkább megszeretteti velünk a természetet, mint ahogy eddig szerettük, hogy elénk tárja titkait és hogyha gondosan tanulmányozzuk Coro-t és Constable-t, sok olyant látunk a természetben, ami azelőtt elkerülte figyelmünket.