Az önéletrajzból... "A középkorú, szemüveges, töltött galamb alkatú pszichiáter doktornő előtt rémült, fiatal nő remeg, szemmel láthatóan retteg a vizsgálattól. Tanácstalan, ide-oda rebbenő tekintete elárulja: fogalma sincs, miért van ott, ahol. - Kedves Alie Neetah... micsoda hülye neve van... - néz szúrós, enyhén kancsal tekintettel az előtte állóra az orvos, miközben valamit feljegyez az előtte sárgálló kartonra, majd odaszól a fiatal nőnek, aki a számítógép klaviatúrája felett görnyed a kezdők buzgalmával és rémületével. - Nővér, kérem bevenni az anamnézisbe, miszerint az elmúlt időszak egy ismeretlen szakaszában nevezett páciens pillanatnyi elmezavar hatására rendes polgári neve helyett leírhatatlan, kiejthetetlen, egyáltalán, teljesen iszlám terroristásan hangzó, értelmetlen nevet választott magának. Apropó, iszlám terrorista... - Itt eszébe jut valami, megszakítja a diktálást és ordítani kezd, szemlátomást elfeledve a tényt, hogy az egyenruhás közeg, akinek a hívás szól, közvetlenül az ajtó túloldalán ácsorog. - Biztonságiak! A hang alapján katasztrófát, világégést sejtő, berontó biztonsági őrhöz fordul, akinek 150 cm-es magassága, szódásüveg vastagságú szemüvege sikoltó ellentétben áll (egészségügyi intézményben nélkülözhetetlen) varjú-fekete kommandós szerelésével és az oldalán viselt .45-ös mordállyal: - Kérem a nevezett páciens ruházatát átvizsgálni, és eltávolítani abból minden levélbomba, Kalasnyikov, atombomba, harci helikopter, ellenséges kémműhold formájú tárgyat! Vegyék ki a műfogsorát is, nehogy lenyelje itt nekem öngyilkossági szándékkal! Az őr, bevetve minden elszántságát, marcona arckifejezéssel lép a remegő pácienshez, akit szemlátomást vasággyal együtt is könnyedén elfújna egy kisebb szellő, és a szájához nyúl... Sikoltás hangzik. - Á, szóval nem jön ki, úgy tűnik, valódiak... - csóválja a fejét a töltött galamb elégedetlenül, majd ingerülten a síró betegre néz. - Maga meg mit ordít? A doktornőnek újabb briliáns ötlet fogalmazódik meg piszkos szőke loknis fejében... - Vegyék ki a szemprotézisét is, azt a zöldet, ki tudja, mit hurcol benne. A biztonsági őr a következő pillanatban a szemközti falra kenődik, miközben a páciens abbahagyja a sírást és kezd morcosan nézni. Tengerzöld szeme baljósan csillog." Kedves Olvasóm! Ha ez a pár sor nem vette végleg kedvét attól, hogy folytassa a könyvet, akkor az Önnek íródott! Hiszen fogékony a humorra, a misztikumra, a másra, nos ebből ebben a kötetben van bőven. Főleg más. Abnormális. Irreális. Meg horribile dictu (na, ez csak azért, hogy villogjak a klasszikus műveltségemmel, de működik, nem?) ("Mukodj" - Uri Geller - ez meg azért, ha mégsem, akkor is.) Szóval, mi lelhető ebben a könyvben? Pl. emberi érzelmek, csőstül. Szeretet. Meg törődés, odafigyelés. Állatok, gyerekek, tündérek, a miénken túli világok... Ami nincs: agresszió, bulvár, politika. Ha ezeket keresi, a szomszéd könyvet javaslom... Ha mindezek olvastán engem választott, kedves Olvasóm, csodálatos utazást kívánok a Fény és Szeretet világába. (Alie Neetah)
+ Mutass többet
- Mutass kevesebbet
