Ördöglakat a számon - Versek

"() A hosszú idő alatt hallgatni megtanult költő, a köz- és magánélet terheit, igazságtalanságait hordozva bolyong végig a mások által fölégetett tarlón. S ha vannak is (remény a reményre!) kérdései, azok a boldogságos készenlét mellett az emberlétből fakadó szorongást, a biztos bizonytalanságot ugyancsak visszhangozzák. Hogy meg ne ismételtethessék Mohács, Trianon, és meg ne ismételtethessék Katyn!
Ebben a zaklatott, a fehérséget parancsra minduntalan eltakarni akaró hóhullásban leginkább a közösség gondjai világíttatnak meg. Ám Agócs Sándor nem kis szemérmességet mutató tört szavaiban ott a magánélet szívfájdító, nyughatatlan öröme is." (Szakolczay Lajos)