A fám meg én

Bár tudnának a fák beszélni! Elmondanák, mennyi viszontagságon mennek keresztül: gyökereiket minduntalan támadások érik, nap égeti, eső veri, szél tépázza leveleiket, a szerelmespárok szíveket vésnek a törzsükbe, szomjúhoznak, ha szárazság van, az árvizek kimossák alóluk a talajt, erős viharok törnek róluk ágakat, sőt villámok égetik porrá, vagy csak egyszerűen kivágják, mert mások úgy hiszik, nincs rájuk szükség.
Mégis, egyszer csak megjelenik egy új hajtás, egy kis levélke jelzi: ők soha, semmilyen körülmények között nem adják fel.
Mindenkinek van egy fája, neked is. Vagy éppen te vagy az a fa, aki minden körülmények között életben marad, mert az új hajtás ott szunnyad benne, és feléled, ha kell, ezt ne feledd!

Apor Kata